II.
EGYESÜLETI KÖZLEMÉNYEK

A magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének székhelye: Budapest, VIII., Múzeum-körút 14. Magyar Nemzeti Múzeum.

A MAGYAR KÖNYVTÁROSOK
ÉS LEVÉLTÁROSOK EGYESÜLETE

Könyvtáraink és levéltáraink évszázadokon át elszigetelten, szinte észrevétlenül folytatták nagyjelentőségű kulturális tevékenységüket, anélkül, hogy egymással közvetlenebb kapcsolatba kerültek vagy éppen céltudatosan együttműködtek volna. Ez intézmények multbeli struktúrája nem követelte, sőt olykor még lehetővé sem tette a kooperáció megteremtését. A modern fejlődés érlelte ki az egyesületbe tömörülés szükségességét, éspedig nem annyira a könyvtárosok és levéltárosok egyéni, mint inkább maguknak a könyvtáraknak és levéltáraknak köz-céljai érdekében. A szükséglet bel- és külföldi vonatkozásban egyaránt érvényesült, a világháború befejezése után – a nemzetközi kultúrális kapcsolatok kimélyítése szempontjából – jelentősége egyre fokozódott s mind kevésbbé tűrt halasztást. Tudományos életünk egész területére kihat tehát az a körülmény, hogy a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1935-ben megalakulván, van egy hivatalos szervünk, amely mint a könyvtári és levéltári egyesületek nemzetközi hálózatának hazai csomópontja, intézményesen szolgálja a kutatás megkönnyítésének s lehetőségei kiterjesztésének feladatait.

Első évkönyvünk hasábjain – úgy hisszük – nem lehet más feladatunk, mint a krónikás hűségével följegyezni az Egyesület létrejöttének legfőbb mozzanatait és azokat az eredményeket, amelyekre már most, alig két esztendős működés után visszatekinthetünk.

Egyesületünk megalkotásának gondolatát, a kérdés jelentőségének bölcs mérlegelésével, Hóman Bálint m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, még mint a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója vetette föl. Az általa 1929. junius 8-án, a Magyar Nemzeti Múzeumban összehívott és a könyvtári élet akkori vezetőegyéniségeinek részvételével tartott értekezlet volt e téren a kezdeményező lépés, amely egyszersmind Egyesületünk alapjait is megteremtette. Az értekezlet kimondotta a "Magyar Könyvtárosok Szövetségének" megalakulását, a végleges megalakulás előkészítésére szűkebb bizottságot jelölt ki s gondoskodott arról, hogy az 1929-ben, Rómában tartott első nemzetközi könyvtárügyi kongresszuson a magyar könyvtárosügy is képviseltetett. Egyesületünk létrehívása tehát egyik láncszeme Hóman Bálint nagyvonalú kultúrpolitikai koncepciójának s mint ilyen szervesen illeszkedik a felsőoktatásügy és tudományos továbbképzés fejlődését, valamint a kultúrális együttműködés lehetőségeit jobban biztosító reformmunkálatok sorába.

Az 1929. évi értekezleten körvonalazott eszmék az előkészületek folyamán mind határozottabb formát öltöttek. A megalakulóban levő szerv – "Magyar Könyvtárosok Egyesülete" néven – 1932. október 15-én, az Egyetemi Könyvtárban újabb értekezletet tartott Pasteiner Iván egyetemi könyvtári főigazgatónak vezetésével. Pasteiner Iván tartalmas programmot adott s részletesen kidolgozott alapszabálytervezetet terjesztett elő. Egyszersmind javasolta a könyvtárosokkal rokon hivatású és törekvésű levéltárosoknak a közös munkába való bevonását s ezzel Egyesületünk kereteit legközelebbi pályatársainkra is kiterjesztette.

A vezető szakférfiak közreműködésével ekként előkészített munkálatok után Egyesületünk, amelybe most már a levéltárak is belekapcsolódtak, csakhamar eljutott végleges megalakulásához. Előbb, 1935. január 31-én, még egy "előkészítő értekezlet" tartatott Szinnyei József ny. egyetemi ny. r. tanár, a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárnokának elnöklete alatt, a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtárában. Ebbe az értekezletbe a szakkörök a korábbi kettőnél nagyobb mértékben vonattak be. Az értekezlet mérlegelte a kialakult szempontokat, az Egyesület alapelveit végleges formába öntötte s elvégezte a kidolgozott alapszabályokon az utolsó simításokat.

Az előkészítés mindenre kiterjedő nagy munkája, a könyvtári és levéltári élet legkitűnőbb vezetőegyéniségeinek odaadó fáradozása végre megvetette Egyesületünk szilárd alapjait.

A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1935. június 26-án tartotta alakuló közgyűlését a korelnöki tisztségre felkért Erdélyi Pál udv. tanácsos, a kolozsvári Egyetemi Könyvtár ny. igazgatójának elnöklete alatt, a Magyar Tudományos Akadémiában, a szakkörök impozáns részvételével. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az alapszabálytervezetet és örömmel értesült, hogy az Egyesület tiszteletbeli elnökségét Hóman Bálint m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter volt kegyes elvállalni, továbbá, hogy a magyar könyvtárosság és levéltárosság barátai és támogatói a felajánlott tiszteletbeli tagságokat meleghangú s az Egyesület célkitűzéseivel egyetértő levelekben ugyancsak elvállalták. Csupán Pasteiner Iván tért ki az elnöki tisztség elől, miután a szervezés és előkészítés munkáját oly eredményesen befejezte.

Ez után az Egyesület megválasztotta tisztikarát. Elnök Fitz József. Alelnökök: Enyvvári Jenő, Herzog József, Nyireő István. Titkár: Moravek Endre. Másodtitkár: Szilágyi Loránd. Pénztáros: Sohár Lajos. Ellenőr: Kovács Lajos. Számvizsgáló bizottság: Puskás Endre, Szabó György, Wellmann Imre. Választmány: Ányos Lajos, Bártfai Szabó László, Bibó István, Budó Jusztin, Dávid Antal, Domanovszky Ákos, Drescher Pál, Elekes Dezső, Géfin Gyula, Gulyás Pál, Hárich János, vitéz Házi Jenő, Jakubovich Emil, Jánossy Dénes, Klein Gáspár, Nagy Miklós, Nyireő Éva, Pasteiner Iván, Radó Aurél, Rédey Tivadar, Rexa Dezső, Szabadi Béla, Varga Ottó, Varga Zsigmond.

Fitz József, a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtárának főigazgatója, Egyesületünk elnöke, megnyitó beszédében az Egyesület céljait fejtette ki, amelyeket az alapszabály a következőkben foglal össze: "A könyvtár- és levéltárügy tudományos és közcéljainak felkarolása. A könyvtárosok és levéltárosok közti állandó kapcsolat biztosítása. A könyvtárosok és levéltárosok testületi érdekeinek támogatása. A könyvkultúra előmozdítása." A legközelebb megvalósítandó feladatok közül kiemelte a könyvtáros- és levéltárosképzés intézményessé tételét, a szakfolyóirat kérdésének kielégítő megoldását, végül egy közös katalogizálási rendszer kidolgozását s gyakorlatba helyezését.

Ily előzmények után kezdte meg serény munkáját a fiatal szervezet. Egyesületünk első teendői közé tartozott a külföldi testvéregyesületekkel való érintkezés fölvétele, részint személyes, részint pedig hivatalos kapcsolatok révén. A személyes kapcsolatokat a külföldi könyvtáros-egyesületek vezetőinek budapesti látogatásai teszik, így John D. Cowley, a londoni egyetemi könyvtáros-iskola igazgatójának, valamint a Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetsége elnökének és főtitkárának: dr. Isaak Collijn-nak és dr. T. P. Sevensma-nak látogatása. A választmány határozata alapján Egyesületünk 1936. június 30-án bejelentette belépését a Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetségébe (Fédération Internationale des Associations de Bibliothécaires), amely felvételünket már július 7-én megejtette. A Nemzetközi Szövetség megküldte eddigi kiadványait Egyesületünknek és kifejezte ama reményét, hogy legközelebbi, 1937. augusztusában, Párizsban tartandó kongresszusán és ezzel kapcsolatban az ugyanakkor és ugyanott a Nemzetek Szövetsége, ill. a Commission de Coopération Intellectuelle által rendezendő bibliográfiai kongresszuson Egyesületünk is képviselve lesz.

Egyesületünk taggyűjtő munkássága 1935 őszén indult meg s csakhamar oly örvendetes lendületet vett, hogy 1930 szeptember végéig 14 intézmény és 320 személy jelentette be az Egyesületbe való belépését. A tagok megoszlása ekkor a következő volt:

könyvtáros 263 (ebből fővárosi 210, vidéki 53),

levéltáros 65 (ebből fővárosi 37, vidéki 28).

A rendes tagok száma 279, az összes tagoké 328, az elhúnytaké 6. Egyesületünk mindjárt az első évben elvesztette Erdélyi Pált, az 1935. június 26-i alakuló közgyűlés korelnökét, a kiváló könyvtárost és irodalomtörténetírót, Jakubovich Emilt, a nyelv- és történettudóst, a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi-Könyvtárának, majd Levéltárának igazgatóját, Bibó István miniszteri tanácsost, a szegedi egyetemi könyvtár megszervezőjét és első igazgatóját, továbbá Ecsedi Istvánt, Pleidell Ambrust és Buday Kálmánt. Azóta, Egyesületünk fennállásának második esztendejében Lukcsics József dr. pápai prelátus, egyetemi c. ny. r. tanár, veszprémi székesegyházi kanonok, tiszteletbeli tagot és Mészáros Zoltán tagtársunkat is elvesztettük.

Az Egyesület további tevékenysége főleg az 1936 október 2-4-i kongresszusának előkészítésére terjedt ki, amelynek munkálatait külön bizottság végezte.

A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete első országos kongresszusát 1936. október 2-án, az Egyesületnek a Magyar Tudományos Akadémia előadótermében tartott évi rendes közgyűlése vezette be. Első közgyűlésén a magyar könyvtáros és levéltáros rend – mint láttuk – már figyelemreméltó eredményekre tekinthetett vissza és jelentős előkészületekről számolhatott be. A közgyűlés az alapszabályokon a némi módosításokat eszközölt. Ezek szerint az Egyesület könyvtári és levéltári szakosztályra oszlik s ennek megfelelően egy főtitkári s két titkári tisztség szerveztetik; az egyik titkár a könyvtárosok, a másik a levéltárosok közül választandó. A módosító javaslatok intézkednek a tekintetben is, hogy a szakosztályok tisztikara mellett intézőbizottság szerveztessék. Végül gondoskodnak a m. kir. honvédség és csendőrség tényleges állományú tisztjeinek az Egyesület soraiba való felvételéről.

Az alapszabálymódosítás értelmében s Moravek Endre titkár lemondása következtében, aki ügykörét ezideig buzgón látta el, néhány új tisztség betöltése vált szükségessé. A megejtett egyhangú választások eredménye: Főtitkár: Bisztray Gyula. Könyvtáros titkár: Gronovszky Iván. A kisorsolás folytán megüresedett 8 választmányi tagságra megválasztattak: Ányos Lajos, Káplány Géza, Kossányi Béla, Révész Imre, Rexa Dezső, Sulica Szilárd, Varga Ottó, Viski Károly. Számvizsgáló bizottsági póttagok: Kelényi B. Ottó, Mátrai László.

A közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a magyar könyvtárügy előbbrevitele érdekében még az új egyesületi év folyamán könyvtárosképző tanfolyamot fog rendezni s a tanfolyam tartását a jövőben rendszeresíteni fogja.

Trócsányi Zoltán annak az óhajnak adott kifejezést, hogy az Egyesület, a könyvtárakkal és levéltárakkal kapcsolatos gyakorlati és elméleti kérdések előmozdítása céljából, rendszeresen évkönyvet bocsásson közre. A közgyűlés tetszéssel fogadta a javaslatot s ennek első megtestesülése a jelen Évkönyv.

A közgyűléssel kapcsolatos kongresszusnak meghívott előadók által tartott szakelőadásai a Könyvtári és Levéltári Szakosztály keretében október 3-án délelőtt és délután párhuzamosan folytak; a Levéltári Szakosztály előadásai már október 2-án délelőtt megkezdődtek. Az előadásokat vita követte. A Könyvtári Szakosztály előadásai az Iparművészeti és a Parlamenti Múzeum előadótermében tartattak Nyireő István elnöklete alatt. A Levéltári Szakosztály előadásai, amelyeken Herzog József elnökölt, az Országos Levéltárban és a Központi Városháza tanácstermében folytak. Amazok vitavezetője Asztalos Miklós volt, emezeké Szabó István. Helyénvalónak tartjuk egész terjedelmében ideiktatni az előadások rendjét.

Könyvtári Szakosztály.

  1. ülés. Tárgy: Katalóguskérdések.
    1. Nyireő István: A probléma felvetése.
    2. M. Buday Julia: A központi katalógusokról.
    3. Goriupp Alisz: A katalógus-sokszorosítás problémái.
    4. Witzmann Gyula: Könyvtár és tizedes osztályozás.
    5. Domanovszky Ákos: A tárgyi címkatalógus.
    6. Glaser Lajos: A térképkatalogizálás.
  2. ülés. Tárgy: A könyvtárnak a közönséghez és a tudományos élethez való viszonya.
    1. 1. Varga Ottó: A régi egyházi könyvtárak a tudományos kutatás szolgálatában.
    2. 2. Varga Zsigmond: A régi protestáns főiskolai könyvtárak jelentősége.
    3. 3. Kelényi B. Ottó: A könyvtár a várostörténeti kutatás szolgálatában.
    4. 4. Trócsányi György: A parlamenti könyvtárak.
    5. 5. Drescher Pál: Népkönyvtárak a nagyvárosban.
    6. 6. Bisztray Gyula: A falusi népkönyvtárak.

Levéltári Szakosztály.

  1. ülés. Tárgy: Levéltártörténet.
    1. Fekete Nagy Antal: A levéltárak kialakulása.
    2. Kossányi Béla: Az Országos Levéltár kialakulása.
  2. ülés. Tárgy: Gyakorlati kérdések.
    1. Szabó István : A levéltáros problémái.
    2. Kovács Lajos: A levéltár adminisztrációja.
    3. Csobán Endre: A levéltár helyisége és berendezése.
    4. Paulinyi Oszkár : Az iratok elhelyezése.
  3. ülés.
    1. Ányos Lajos: A nemességigazolás.
    2. Budó Jusztin: Budapest Székesfőváros Levéltárának ismertetése.

A kongresszust október 4.-én délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében együttes ülés zárta be, amelyen az Egyesület három illusztris vezetőegyénisége tartott nagyhatású előadást.

Az együttes záróülés tárgysorozata.

{Ez előadásokat, az egyik szakosztályi előadással együtt, a szerzők jelen Évkönyv számára voltak szívesek átengedni. A többi előadást részint a Magyar Könyvszemle, részint a Levéltári Közlemények és a Turul c. szakfolyóiratok közlik.}

  1. Pasteiner Iván: Magyar könyvtárpolitika.
  2. Herzog József : Mi tartozik a levéltárba, mi a könyvtárba?
  3. Dávid Antal: A könyvtárosok és levéltárosok testületi érdekei.


Az egyes ülések közötti szabadidőt gyakorlati képzés: könyvtárak és levéltárak, nyomda- és gyárüzemek megtekintése töltötte ki. A kongresszus résztvevői a következő intézeteket és üzemeket látogatták meg: Országos Széchenyi Könyvtár, Egyetemi Könyvtár, Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ, Fővárosi Könyvtár, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Parlamenti Könyvtár és Múzeum, Országos Levéltár, Budapest Székesfőváros Levéltára, továbbá a Pallas-Stádium r.-t. nyomdai és kiadóvállalata, valamint az Első Magyar Betűöntöde üzeme.

Azon feladatok között, amelyeket Egyesületünk elnöke az alakuló közgyűlésen felsorolt, különös jelentősége van a könyvtárosképzés megszervezése és a könyvtári szakfolyóirat fenntartása problémájának. Egyesületünk büszke örömmel hivatkozhat arra, hogy azóta, a legutóbbi hónapok folyamán mindkét feladatot sikerült megvalósítania.

Az 1936. október 2-i közgyűlés határozata értelmében a Könyvtári Szakosztály haladéktalanul megkezdte a könyvtárosképző tanfolyam megszervezését. A tanfolyam szervezeti szabályzatát, tan- és vizsgarendjét Fitz József, Egyesületünk elnöke dolgozta ki. Ezt követőleg megalakult a tanfolyam rendezésében résztvevő budapesti közkönyvtárak igazgatóiból a tanfolyam vezetősége. A tanfolyam fölötti felügyeletet Pasteíner Iván főigazgató, a közgyűjtemények országos főfelügyelője vállalta el, a tanfolyam ügyvezető igazgatójául pedig Gulyás Pál ny. múzeumigazgató, egyetemi c. rk. tanárt sikerült megnyerni. Az 1937. február 1-től március 23-ig lezajlott tanfolyam részleteiről a tanfolyam fáradhatatlan titkára, Asztalos Miklós számol be ez Évkönyv hasábjain.

A könyvtári szakfolyóirat kérdésében is sikerült megnyugtató megoldást találni. A nagymultú "Magyar Könyvszemlét", amely immár 6o évfolyamra tekinthet vissza, Egyesületünk hivatalos közlönyévé tette; megjelenését közkönyvtáraink arányos hozzájárulással biztosítják. A "Magyar Könyvszemle" élén szerkesztő- és kiadó-bizottság áll azon könyvtárak igazgatóiból, amelyek a folyóirat kiadásához bizonyos ívszámok költségeivel hozzájárulnak. A "Magyar Könyvszemle" 1937. január-márciusi füzetével megindított "harmadik folyama" a szerkesztőbizottság megbízásából Trócsányi Zoltán szerkesztésében lát napvilágot. Itt említendő, hogy már korábban a "Literatura" és a "Magyar Könyvbarátok Diáriuma" is szíves készséggel vállalta Egyesületünk közérdekű céljainak propagálását.

Egyesületünk munkásságának intenzitásával fokozatosan növekedett törekvéseink iránt a szakkörök érdeklődése. A jelenlegi taglétszám a következő: 33 tiszteletbeli tag, 22 alapító tag, 10 pártoló tag, 358 rendes tag; ez utóbbiak közül 290 könyvtáros, 68 levéltáros (262 fővárosi, 96 vidéki).

Első évkönyvünk lapjain az itt vázolt adatok és munkálatok teljes részletességben tárulnak az olvasó elé. De egyszersmind kibontakoznak a megvalósítandó további feladatok és Egyesületünk mindazon törekvései, amelyek a fejlődés útját s hivatásunk eszményeit jelzik.

Budapest, 1937. május 31.

Bisztray Gyula dr.

BESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖNYVTÁROSOK ÉS LEVÉLTÁROSOK EGYESÜLETE ÁLTAL RENDEZETT ELSŐ KÖNYVTÁROSKÉPZŐ TANFOLYAMRÓL

A könyvtáros-képzés hiánya évek óta foglalkoztatta a szakköröket. A kérdés állandóan napirenden volt s midőn 1935 júniusában a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete megalakult, a könyvtárosok elméleti kiképzését a legelsősorban megvalósítandó feladatai közé iktatta.

Az Egyesület 1936 október 2-án tartott közgyűlése egyhangúan el is határozta, hogy a magyar könyvtárügy előbbvitele érdekében még az új egyesületi év folyamán megrendezi az első könyvtáros-képző tanfolyamát s annak rendezését a jövőben rendszeresíteni fogja. A megrendezendő tanfolyam kérdésével a kevéssel előbb megalakult könyvtári szakosztály ideiglenes intézőbizottsága először 1936 november 16-án tartott ülésén foglalkozott. A tanfolyam szervezeti szabályzatát, tan- és vizsgarendjét Fitz József dr., az Egyesület elnöke dolgozta ki s miután azt a december hó 10-én tartott, az intézőbizottságból kiküldött szűkebbkörű bizottságnak ülése magáévá tette, az ugyanazon napon tartott szakosztályülés a tanfolyamnak 1937 február 1-ével kezdődő megtartását egyhangúan határozattá emelte és az elnök által kidolgozott szabályzatokat külön köszönete kifejezése mellett elfogadta.

Az Egyesület elnökének körlevelére a budapesti közkönyvtárak igazgatói kimondták azt az elvet, hogy a jövőben az új munkaerők felvételénél megkívánják az Egyesület által rendezendő tanfolyamok vizsgabizonyítványát. Ezt követőleg megalakult a budapesti közkönyvtárak igazgatóiból a tanfolyam vezetősége. A tanfolyam feletti felügyeletet Pasteíner Iván dr. a közgyűjtemények országos főfelügyelője vállalta el, a tanfolyam ügyvezető igazgatója pedig Gulyás Pál dr. egyet. c. rk. tanár, ny. múzeumi igazgató lett. A tanfolyam rendezésének feladata az Egyesület könyvtári szakosztályára hárult s ezt a munkát a szakosztály titkára, Asztalos Miklós dr. látta el.

1937 január 10-én küldetett szét a közkönyvtárak igazgatóságához, valamint az Egyesületben képviselt egyéb könyvtárak felügyelő hatóságához a tanfolyam tervezete és szabályzata, valamint a jelentkezési felhívás. A tanfolyam vezetősége 25-30 jelentkezőre számított, ezzel szemben január 31-ig 96 jelentkezés történt. A vezetőség nyomban elhatározta, hogy a tanfolyamot legközelebb megismétli s mikor elhatározását közhírré tette, 14 jelentkező önként kérte, hogy a legközelebbi tanfolyamra osztassék be. Így az 1937 február hó 1-én megnyitott tanfolyamnak 82 hallgatója maradt, akik közül 15 jött fel a tanfolyamra vidékről. A tanfolyamot 77-en hallgatták végig.

A tanfolyam elméleti előadásai egy héten át a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának előadótermében folytak, mivel azonban ez a helyiség a hallgatók nagy száma miatt szűknek bizonyult, a további előadások a kir. magy. Pázmány Péter-Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának szíves készsége folytán az egyetem Múzeum-körút 6-8 alatti épületében tartattak.

A tanfolyam első előadása február 1-én déli 1-2 közt volt s ez alkalommal az Egyesület elnöke ünnepélyes szavakkal nyitotta meg a tanfolyamot. Az utolsó előadás március 22-én, délután 7-8 közt volt s utána a könyvtári szakosztály titkára zárta a tanfolyamot be. A közbeeső időben hétköznaponként, szombat kivételével, déli 1-2 és délután 6-8 közt voltak az elméleti előadások. A gyakorlati oktatás február 8-tól a tanfolyam végéig hétköznaponként délelőtt 9-1 közt folyt le az Országos Széchényi-Könyvtár, az Egyetemi Könyvtár, a Fővárosi Könyvtár és a Technológiai Intézet Könyvtárának helyiségeiben. A gyakorlatok vezetőit minden esetben az illetékes intézet igazgatósága jelölte ki. Szombat délelőttönként csoportos látogatások folytak olyan intézményeknél, amelyekben nem volt általános, minden hallgatóra kiterjedő gyakorlat. A tanfolyam résztvevői megtekintették így szakszerű vezetés mellett a Magyar Tudományos Akadémia, az Országgyűlés, a Központi Statisztikai Hivatal, a Műegyetem, a Technológiai Intézet, a Fővárosi Paedagógiai Szeminárium könyvtárát és az Egyetemi Nyomda üzemét.

1937 február hó 5-én a tanfolyam ügyvezető igazgatójának összehívására a gyakorlatok kijelölt vezetői és az érdekelt előadók közös értekezletet tartottak, amelyen megbeszélték az egyes intézeteknél folyó gyakorlatok beosztását. Ennek alapján a tanfolyam titkársága a saját intézetüknél gyakorlatozó Országos Széchenyi-Könyvtári és Fővárosi Könyvtári tisztviselőkön kívül az összes többi hallgatót két-két hétre az Országos Széchenyi-Könyvtárhoz és a Fővárosi Könyvtárhoz, a további két hétre pedig részben az Egyetemi Könyvtárhoz, részben a Technológiai Intézet Könyvtárához osztotta be gyakorlatra. A kézirat-, ősnyomtatvány- és régi magyar könyv-meghatározási gyakorlatok 3-3 napon át mindenki számára az Országos Széchenyi Könyvtárban tartattak.

Az előadott elméleti tantárgyak, azok előadói és óraszámuk a következő volt:

  1. Könyvtári igazgatás. Fitz József dr., az Országos Széchenyi-Könyvtár főigazgatója. 12 óra.
  2. Gyakorlati könyvtártan. Dávid Antal dr., a Fővárosi Könyvtár aligazgatója. 9 óra.
  3. A könyvtárak együttműködése. M. Buday Julia dr., könyvtárnok az Országos Könyvforgalmi és Bibliografiai Központban. 2 óra.
  4. Katalogizálás. Goriupp Alisz dr., könyvtárnok az Országos Széchenyi-Könyvtárban. 21 óra.
  5. Bibliografiák. Asztalos Miklós dr., alkönyvtárnok az Országos Széchenyi-Könyvtárban. 10 óra.
  6. Decimális osztályozás. Witzmann Gyula dr., főkönyvtárnok a Fővárosi Könyvtárban. 2 óra.
  7. Könyvtári szakrendszerek. Gulyás Pál dr., ny. múzeumi igazgató. 14 óra.
  8. Könyvkereskedelem. Gergely Rezső könyvkereskedő. 1 óra. A tervezett második óráját betegsége miatt nem tarthatta meg.
  9. Könyv- és hírlapkiadás. Máté Károly dr., az Egyetemi Nyomda igazgatója. 3 óra.
  10. Nyomdászat. Kner Imre nyomdatulajdonos. 2 óra.
  11. Könyvkötés. Lesskó Béla könyvtári felügyelő a Fővárosi Könyvtárban. 2 óra.
  12. Kéziratmeghatározás. Halász Gábor dr., múzeumi segédőr az Országos Széchenyi-Könyvtárban. 7 óra.
  13. (Ősnyomtatványmeghatározás. Fitz József dr. 7 óra.
  14. Régi magyar nyomtatványok meghatározása. Trócsányi Zoltán dr., főkönyvtárnok az Országos Széchenyi-Könyvtárban. 6. óra.
  15. Középkori kéziratok. Gábriel Asztrik dr. czisztercirendi tanár. 2 óra.

A megtartott elméleti órák száma 10 volt.

Az Országos Széchenyi-Könyvtár és a Fővárosi Könyvtár tisztviselői közül való hallgatók számára a kézirat-, ősnyomtatvány- és régi magyar könyv-meghatározási gyakorlatok április 8 és 21 közt tartattak meg, a tanfolyam egyéb résztvevői március 22-ig a gyakorlatokat elvégezték.

A tanfolyam azon hallgatói, akik az előadásokat rendesen látogatták és a gyakorlatokon résztvettek, a tanfolyam szervezeti szabályzata értelmében vizsgára jelentkezhettek, ahol a katalogizálásból és szakozásból írásbeli, a könyvtári adminisztrációból, katalogizálásból, bibliografiai ismeretekből, valamint a konzerválásból és könyvtárhasználatból szóbeli vizsgálatot tettek. Megfelelés esetén a tanfolyam hallgatásáról s a vizsgán tanusított általános eredményről bizonyítványt nyertek. Az írásbeli dolgozatot Goriupp Alisz dr. bírálta el. A könyvtári adminisztrációt Fitz József dr., a katalogizálást Goriupp Alisz dr., a bibliografiai ismereteket Asztalos Miklós dr., a konzerválást és könyvtári használatot Dávid Antal dr. kérdezte. A vizsgán a budapesti résztvevőknél a vizsgázó könyvtárának igazgatói elnököltek: Enyvvári Jenő dr., Káplány Géza, Nagy Miklós dr., Szabó Béla dr. és Viski Károly dr., az Országos Széchenyi-Könyvtár tisztviselőit vizsgáztató bizottság elnöke Gulyás Pál dr. és Trócsányi Zoltán dr. voltak.

A tanfolyam felügyelőbizottsága a március 20-án tartott ülésén jelölte ki a vizsgáztatók személyét és határozott afelett, hogy az egyes vizsgabizottságokban ki fog elnökölni.

Azok a vidéki résztvevők, akik ezt külön kérték, már március 22-23-án vizsgára állhattak. A vizsgára állt tizenhárom hallgatót három bizottság vizsgáztatta s az elnökök Szabó Béla dr. miniszteri tanácsos, Gulyás Pál dr. és Nagy Miklós dr. könyvtárigazgatók voltak.

Az Országos Széchenyi-Könyvtár és a Fővárosi Könyvtár tisztviselőinek vizsgái május 1 és május 14 közt, a többi budapesti és a márciusban nem vizsgázott vidéki jelentkezők április 19-től kezdve vizsgázhattak.

A tanfolyam 82 hallgatója a következő intézmények kötelékébe tartozik:

Országos Széchényi-Könyvtár: 20 (9 nő, 11 férfi).
Fővárosi Könyvtár: 17 (12 nő, 5 férfi. A tanfolyamról kimaradt 5 nő).
Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára: 7 (2 nő és 5 férfi).
Egyetemi Könyvtár. Debrecen: 7 (5 nő, 2 férfi).
Földmívelésügyi Minisztérium Könyvtára: 5 (2 nő, 3 férfi).
Egyetemi Könyvtár. Budapest: 3 (3 férfi).
Országos Könyvforgalmi és Bibliografiai Központ: 2 (2 nő).
Műegyetemi Könyvtár: 2 (1 nő és 1 férfi).
Egyetemi Könyvtár. Szeged: 2 (1 nő és 1 férfi).
Országgyűlési Könyvtár: 1 (nő).
Egyetemi Könyvtár. Pécs: 1 (férfi).
Debrecen sz. kir. város Déri Múzeuma Közművelődési Könyvtára: 1 (nő).
Borsod-Miskolci Múzeum: 1 (férfi).
Kecskemét törv. hat. város Könyvtára: 1 (férfi).
Sopron sz. kir. város Közkönyvtára: 1 (férfi).
Technológiai Intézet Könyvtára: 1 (férfi).
Nemzeti Színház: 1 (nő).
Mérnöki Kamara Könyvtára. Budapest: 1 (férfi).
Pénzintézeti Központ Könyvtára: 1 (nő).
Országos Szociálpolitikai Intézet. Budapest-Újpest: 1 (férfi).
M. kir. Népegészségügyi Múzeum Könyvtára: 1 (nő).
M. kir. Országos Közegészségügyi Intézet Könyvtára: 1 (nő).
M. kir. Országos Kémiai Intézet és Vegykísérleti Állomás: 1 (nő).
Nem tartozik egy könyvtár kötelékébe sem: 3 (2 nő [1 vidéki] és 1 férfi).

A résztvevők tehát 23 közkönyvtárból, ill. rokonjellegű intézményből kerültek ki s e könyvtárak közül 8 vidéken székel (ideszámítva az újpesti Országos Szociálpolitikai Intézetet is). A tanfolyamról való beszámolásunkat a következő statisztikai összefoglalásokkal zárjuk le:


I. A hallgatók megoszlása nemek szerint.
(ebből vidéki)
44 8
Férfi387
Összesen8215


II. Végzettség.
Legalább főiskolai
absolutoriummal
rendelkezik
Középiskolai végzettsége van,
vagy annál kisebb képesítéssel
rendelkezik
36 6
Férfi328
Összesen6814


III. Nyelvismeret.
csak magyar német francia olasz angol román cseh szlovák rutén török finn latin ó-görög észt holland eszperantó
3 39 29 9 12 - - - 1 1 - 1 2 - 1 -
Férfi 2 36 19 6 10 4 1 4 - - 1 12 3 1 - 1
Összesen 5 75 48 15 22 4 1 4 1 1 1 13 5 1 1 1

82 hallgatóból 77 tud a magyaron kívül idegen nyelvet is. Az ismert idegen nyelvek száma 15.

A záróvizsga sikeres letétele után az alább felsorolt 70 hallgató nyert képesítő bizonyítványt

Baán Kálmán dr., Bak János dr., Balázsi Berta, Balogh Sára, Bartha István dr., Benkó Gizella dr., Bocz Mária, Bóka László dr., Borzsák István dr., Chirke Géza dr., Clauser Mihály dr., Csapodi Csaba dr., Dedinszky Izabella, Dezsényi Béla, Dobossy Jenő, Droszt Olga dr., Eötvös Zoltánné özv., Fazakas József dr., Ferdinandy Margit, R. Fodor Árpád dr., Gárdonyi Klára dr., Gergely László dr., Gergely Mária dr., Gortvayné B. Raichle Nóra, Gulyás Sarolta, Györke József dr., Haraszthy Gyula dr., Hoffmann Bianca dr., Hofhauser Margit dr., Hubert Klára, Ivánfy János, Iványi Dóra Mária dr., Jékely Zoltán dr., Kalmár Gyula dr., Katonáné Palló Margit dr., Katona Zoltán, Kelemenné Berkovits Ilona dr., Kemény Zoltán, Koczkás Ödön, Kondor Imre dr., Kónya Lajos, Kremmer Margit, Kuthy Zoltán, Ladányi Erzsébet, Moldoványi Imre dr., Nagy Borbála, Nagy Julia dr., Nyári József, Pálffy Miklós, Péterffy Jolán, Radó István, Richnovszky Pál, Sajó Géza dr., Sarkady Ida, Seregély Emma dr., Soósné Gallus Julia, Stark János, Stifft Jozefa, Supka Ervin dr., Szabó Ambrus dr., Szabó Etelka, Szász Béla dr., Székány Béla dr., Szemző Piroska dr., Szimonidesz Erzsébet, Szollás Ella dr., Tankóné Pap Katalin, Tenk Béla dr., Tolnai Gábor dr., Znakovszky Emma.

Asztalos Miklós dr.

A MAGYAR KÖNYVTÁROSOK ÉS LEVÉLTÁROSOK EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYAI

1.

Az Egyesület címe : Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. Székhelye: Budapest. Működési területe: Magyarország. Pecsétje: Az Egyesület címe köriratban (az alapítási év számával). Hivatalos nyelve: magyar.

2.

Az Egyesület célja: 1. a könyvtár- és levéltárügy tudományos és közcéljainak felkarolása. 2. A könyvtárosok és levéltárosok közti állandó kapcsolat biztosítása. 3. A könyvtárosok és levéltárosok testületi érdekeinek támogatása. 4. A könyvkultúra előmozdítása.

3.

Az Egyesület céljainak elérésére tudományos és ismeretterjesztő előadásokat tart, könyvtáros- és levéltárosképző tanfolyamokat rendez, a lehetőséghez képest folyóiratot, vagy időszaki kiadványt ad ki és a könyvtár- és levéltárügyet érintő kiadványok megjelenését anyagi támogatásban részesíti.

4.

Az Egyesület tagjai: tiszteleti, alapító, rendes és pártoló tagok. Külföldi állampolgárok egyesületi tagokul csak a m. kir. belügyminiszter előzetes hozzájárulásával vehetők fel, illetve választhatók, vagy hívhatók meg. A m. kir. honvédség és csendőrség tényleges állományú tisztjeinek (hasonállásúaknak) az Egyesület tagjai sorába való felvétele meghívás, illetve tagajánlás alapján, egyszerű belépési nyilatkozat útján titkos vagy nyilvános szavazás mellőzésével történik.

5.

Tiszteletbeli tagok, akiket a könyvtár- és levéltárügy fellendítése, vagy az Egyesület céljainak előmozdítása körül szerzett különös érdemeiért a közgyűlés a választmány javaslatára élethossziglan megválaszt.

6.

Alapító tagok azok a természetes, vagy jogi személyek, akik az Egyesület céljaira egyszersmindenkorra 200.- aranypengőt adományoznak, mely összeg előzetes megállapodás hiányában az Egyesület munkásságának rendes költségeire fordítható.

7.

Rendes tagok, akiket a választmány szótöbbséggel megválaszt. Rendes tagokul választhatók: 1. köz- és magánkönyvtárak, valamint levéltárak tisztviselői, illetőleg tisztviselői munkát végző alkalmazottai, 2. köz- és magángyűjtemények könyvtár- és levéltárkezelő tisztviselői. A rendes tag évente 3.- aranypengő tagdíjat fizet és három évre kötelezi magát a tagdíj fizetésére. Minden rendes tagnak indítványozási és szavazati joga van, választó és választható.

8.

Pártoló tagok azok a természetes, vagy jogi személyek, akiket a választmány ilyenekül felvesz és akik három éven át évenként legalább 10.- pengőt az Egyesület pénztárába befizetnek. A pártoló tagok a közgyűlésen felszólalhatnak, az Egyesület felolvasóülésén, ünnepségein résztvehetnek, egyéb jogokat azonban nem gyakorolhatnak. Pártoló tagok – az ügyészi és pénztárosi tisztség kivételével – tisztségre nem választhatók.

9.

Az összes tagok a közgyűlésen résztvehetnek, tanácskozási joguk van és az Egyesület kiadványaiból őket egy-egy példány illeti meg.

10.

A javaslatokat a közgyűlést megelőzően legalább 8 nappal az elnökség útján a választmányhoz kell beterjeszteni, mely azokat a közgyűlés tárgysorozatába felvenni tartozik.

11.

A tagság megszűnik a természetes személy halálával, illetőleg a jogi személy megszűnésével, továbbá kilépés, törlés, vagy kizárás által. Az Egyesület a m. kir. Honvédség és csendőrség tényleges állományú tisztjeivel (hasonállásúakkal) szemben kizárást nem alkalmaz, kizárási indítványt nem tárgyal, hanem azt mindig további illetékes eljárás végett az illető tiszt (hasonállású) elöljáró parancsnokságához továbbítja.

12.

Aki az Egyesületből ki akar lépni, az ezt a szándékát az első hároméves ciklus, illetve bármelyik további tagsági év lejárta előtt legalább egy hónappal bejelenteni tartozik. Törlésnek a tagdíjhátralékok felszólítás ellenére való be nem fizetése esetén van helye. Kizárási indítványok felett a választmány kétharmada szótöbbséggel dönt. A törlésre, vagy kizárásra vonatkozó határozatot az érdekelt a határozat kézbesítését követő 15 napon belül a közgyűléshez megfellebbezheti.

13.

Az Egyesület évi rendes közgyűlését lehetőleg a naptári év első harmadában tartja. Annak időpontjáról, helyéről és tárgysorozatáról a tagok 14 nappal előbb értesítendők.

14.

A közgyűlés feladatai: a választmány által felülvizsgált évi jelentés és a számvizsgáló bizottság által elfogadott zárszámadás felülvizsgálása és elfogadása. A következő évi költségvetésnek megállapítása, a vagyon kezelése és felhasználása iránti rendelkezés, a tisztikar, a tiszteleti tagok, a választmányi tagok és a számvizsgálóbizottsági tagok megválasztása, a választmány által előterjesztett indítványok letárgyalása, végül az alapszabályok módosítása és más egyesülettel való egyesülés, vagy a feloszlás esetében a vagyon hovafordítása tárgyában való határozathozatal. A választmány megfelebbezett határozatainak felülbírálása.

15.

Rendkívüli közgyűlést az elnökség bármikor összehívhat, a rendes tagok egyötöde, de legalább húsz tag írásbeli kérelmére azonban 14 napon belül összehívni tartozik.

16.

A közgyűlés általában szótöbbséggel, személyi kérdésekben és választásoknál titkos szavazással határoz. A közgyűlés határozatképességéhez általában a szavazatra jogosult tagok egyharmad részének jelenléte szükséges. Alapszabálymódosítás, más egyesületbe való olvadás, feloszlás és ez esetben a vagyon hovafordítása tárgyában összehívott közgyűlés határozatképességéhez a tagok legalább kétharmadának jelenléte és az e tárgyban hozott határozatok érvényességéhez a jelenlevők kétharmadának hozzájárulása szükséges.

17.

Határozatképtelenség esetében ugyanazzal a tárgysorozattal 8-30 napon belül újabb közgyűlést kell összehívni, amely a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.

18.

A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyző írja alá és két közgyűlési tag hitelesíti.

19.

A választmány a tisztikaron kívül 24 tagból áll, akik közül legalább nyolcat a vidéki rendes tagok sorából választ a közgyűlés.

20.

A választmány tagjai három évre választatnak. A tagok egyharmada az első, másik egyharmada a második év végén sorshúzás alapján kilép, a kilépők azonban újra választhatók.

21.

A választmány határozatképességéhez az elnökkel együtt 12 tag jelenléte szükséges és határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök kettős szavazattal bír. A választmányi ülésekről jegyzőkönyv vezetendő, amelyet az elnök és a jegyző ír alá és két tag hitelesít.

22.

A választmány feladata: a közgyűlés előkészítése, az Egyesület ügyrendjének elkészítése, a költségvetés és zárszámadás tárgyalása, a beérkező indítványok feletti intézkedés, a közgyűlés határozatainak végrehajtása, a tagoknak – a tiszteletiek kivételével – megválasztása. A választmány minden határozata a közlést követő naptól számított 15 napon belül a közgyűléshez fellebbezhető.

23.

Az Egyesület vagyonkezelésének felülvizsgálására az évenkénti rendes közgyűlés három tagból és két póttagból álló számvizsgálóbizottságot választ, amelynek tagjai megbízatásuk alatt sem a tisztikarnak, sem a választmánynak nem lehetnek tagjai. A pénzkezelést bármikor megvizsgálhatják, a számadási év lezártával az évi zárszámadást és a pénzkezelésre vonatkozó összes okmányokat és iratokat megvizsgálva, ennek eredményéről a közgyűlésnek jelentést kell tenniök.

24.

Az Egyesület tisztikara: 1 elnök, 3 alelnök, 1 főtitkár, 1 könyvtáros titkár, 2 levéltáros titkár, 1 pénztáros, 1 ellenőr, 1 ügyész, kiket 3 évre a közgyűlés, továbbá 2 szakosztályi titkár, kiket ugyancsak 3 évre az illetékes szakosztály (lásd 33-34.·§.) választ meg. Az Elnökségben a könyvtárosok és levéltárosok képviselete a taglétszámhoz viszonyítva biztosítandó.

25.

Az Egyesület életfogytiglan szóló megbízással tiszteletbeli elnököt választhat, aki az elnökség esetenkénti felkérésére az Egyesületet kifelé az elnökkel együtt képviseli s az Egyesület ünnepélyes jellegű közgyűlésein felkérésre elnököl. A tiszteleti elnöknek további kötelezettsége nincs s joga a tiszteleti tagokéval azonos.

26.

Az elnök képviseli az Egyesületet, összehívja a közgyűlést, a választmányi üléseket s ezeken elnököl, végrehajtja a választmány határozatait, a választmány nevében a közgyűlés elé terjeszti az Egyesület évi működéséről szóló jelentést, utalványozza a közgyűlés által jóváhagyott költségelőirányzat keretén belül teljesítendő kiadásokat. Jogosult rendkívüli és sürgős esetekben a választmány, illetve a közgyűlés jóváhagyásának utólagos kieszközlése mellett 500- pengő erejéig az előirányzatban nem foglalt összegek utalványozására is. A pénztárt bármikor jogosult rovancsolni.

27.

Az egyik alelnök, akit erre az elnök felkér, az elnök megbízása alapján állandó helyettese az elnöknek. Az alelnökök egyike a könyvtárüggyel, másika a levéltárüggyel, a harmadik a testületi érdekek előmozdításával foglalkozó bizottságokban elnököl.

28.

A főtitkár vezeti az Egyesület hivatalát, gondoskodik a szükséges írásbeli munkák elvégzéséről, őrzi a hivatalos iratokat és pecsétet; gondoskodik a közgyűlés és választmányi ülések helyének és napjának, valamint tárgysorozatának idejében való közzétételéről, a tagok kellő értesítéséről és e gyűlések megfelelő előkészítéséről; nyilvántartást vezet a tagokról és elkészíti az Egyesület évi jelentéseit.

Helyettesei a 2 titkár, akik munkájában támogatják s kiknek egyike vezeti a gyűlések jegyzőkönyveit.

29.

A pénztáros kezeli az Egyesület vagyonát, gondoskodik a tagdíjak beszedéséről, átveszi az adományokat, eszközli az utalványozások szerinti kifizetéseket, a vagyonkezelésről okmányolt számadást vezet, elkészíti az előző évi zárszámadást és – az elnökséggel egyetértésben – a következő költségvetés előirányzatát. Az Egyesület vagyonának kezeléséért anyagi felelősséggel tartozik. A pénztárban legfeljebb 500- pengőt tarthat. Az ezen felüli összeget köteles a választmány utasítása szerint elhelyezni.

30.

Az ellenőr a pénztáros működését ellenőrzi és az esetleg észlelt szabálytalanságot az elnökségnek, illetőleg a választmánynak azonnal jelenti. Közreműködik a zárszámadás elkészítésénél s azt a pénztárossal együtt aláírja. Az ellenőr az Egyesület vagyonáért a pénztárossal egyetemlegesen anyagilag felelős.

31.

Az ügyész az elnök meghatalmazása alapján ellátja az Egyesület peres és perenkívüli ügyeit, jogi véleményeket ad és az Egyesület által kötendő szerződéseket elkészíti. Az ügyészi állásra rendszerint gyakorló ügyvéd választandó.

32.

A tisztviselők helyettesítéséről sürgős esetekben az elnök, esetleg a választmány intézkedik.

33.

Az Egyesület könyvtári és levéltári szakosztályra oszlik. A szakosztályok tagjai csak az Egyesület rendes tagjai lehetnek, akik a belépés alkalmával nyilatkoznak, hogy melyik szakosztályba óhajtanak tartozni. Az egyik szakosztály tagjainak joguk van a másik szakosztály működésében is résztvenni.

34.

A szakosztály tisztikara elnökből és titkárból áll. Az elnököt az Egyesület alelnökei, a titkárt a szakosztály rendes tagjai közül 3 évre a szakosztályi gyűlés választja. Miként az elnök, a szakosztály titkára is, mint a tisztikar tagja, hivatalból tagja a választmánynak. A választmánynak és tisztikarnak tagjai résztvehetnek és szavazhatnak azon szakosztály intézőbizottságának ülésén, amelynek tagjai.

35.

A szakosztály tisztikara mellett szakosztályi gyűlés által három évre választott 12 tagú intézőbizottság áll, melynek tagjai közül legalább 4 a vidéki rendes tagok sorából választandó. Az elnök által szükség szerint, de félévenként legalább egyszer összehívott intézőbizottság előkészíti a szakosztályi gyűlést és határozatokat hoz a könyvtári, illetve levéltári ügyekben.

36.

Az alapszabályok módosítása, más egyesülettel való egyesülés elhatározása, feloszlás és ez esetben a vagyon hovafordítása tárgyában hozott (a tagsági díjak és segélyek, stb. megállapítására vonatkozó) közgyűlési határozatokat – foganatosításuk előtt jóváhagyás végett – a m. kir. belügyminiszterhez fel kell terjeszteni.

37.

Azokban az esetekben, ha az Egyesület az alapszabályokban előírt célját és eljárását be nem tartja, hatáskörét túllépi, államellenes működést fejt ki, a közbiztonság és közrend ellen súlyos vétséget követ el, vagy a tagok vagyoni érdekeit veszélyezteti, a m. kir. belügyminiszter ellene vizsgálatot rendelhet el, működését felfüggesztheti és végleg fel is oszlathatja.

Elfogadta az 1935 június 26-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián tartott alakuló közgyűlés.

Dr. Fitz József s. k.
elnök.

Dr. Moravek Endre s. k.
titkár.

Magyar Királyi Belügyminiszter

164471. – 1935/VII. a.

Látta a magyar királyi belügyminiszter az alábbi módosító, illetve kiegészítő megjegyzésekkel:

Azt a tagot, aki magatartásával, avagy ténykedéseivel az Egyesület belső békéjét veszélyezteti, avagy az Egyesületet megkárosítja, a választmány a tagok sorából kizárhatja.

Budapest, 1936. évi március hó 18-án.

A miniszter rendeletéből
Kilb Gyula s. k.
miniszteri tanácsos.

A módosításokat elfogadta az 1936 október 2-án, Budapesten, Magyar Tudományos Akadémián tartott évi rendes közgyűlés.

Dr. Fitz József s. k.
elnök.

Dr. Szilágyi Loránd s. k.
titkár.

Magyar Királyi Belügyminiszter 175.060.-1937./VII. a.

Látta a magyar királyi belügyminiszter. Budapest, 1937. évi május hó 11-én.

A miniszter rendeletéből
Szent-Királyi s. k.
miniszteri o. tanácsos.