Versenyképes ország - versenyképes könyvtárossal
a Magyar Könyvtárosok Egyesületének rendezvénysorozata
Nyitó konferencia 2007. szeptember 12. Országos Széchényi Könyvtár

Bakos Klára, az MKE elnöke, köszöntő szavai után ismertette a Versenyképes ország - versenyképes könyvtárossal projektet. Beszélt a versenyképesség könyvtári szakterületen lehetséges értelmezéséről: a versenyképesség kemény közgazdasági fogalom volt, mára azonban már országos szintre kiterjedt, minden szakmában fontos kérdés. Meg kell vizsgálnunk, hogy a könyvtárosság állja-e a versenyt a többi szakmával, hozzájárul-e az ország versenyképességéhez, megfelel-e az állampolgárok igényeinek, elébe megy-e azoknak; milyen a jövőnk, milyen szinteken milyen feladataink vannak. A könyvtáros szakma versenyképességéhez kellenek anyagi források, megfelelő személyi feltételek, kompetenciák, rajtunk múlik, hogy hasznosítjuk a forrásokat.

Az MKE feladata a lobbizás, érdekképviselet a maga szintjén, megjeleníti programjában, csatlakozva a stratégiához, hogy milyen tényezők megléte szükséges ahhoz, hogy működő gyakorlat legyen belőle.

A nyitókonferencia az MKE 2007. évi vándorgyűlésének gondolatát folytatja, amelynek kulcstémája, a partnerség is egy kompetencia, amivel rendelkeznünk kell. A "Versenyképes ország - versenyképes könyvtárossal" rendezvénysorozat egy projekt, amely a záró rendezvénnyel sem zárul le majd, sőt, akkor kezdődik majd az igazi munka. A következő esemény a fórumsorozat lesz roadshow-k keretében, 6 helyszínen (Kaposvár, Győr, Miskolc, Békéscsaba, Debrecen, Gödöllő) kétnapos programokkal. Jó lenne, ha a fenntartók, akiket meghívunk, és akikkel kapcsolatban vagyunk jelen lennének, hiszen tudniuk kell, hogy mit is tud egy könyvtáros.

Heit Gábor HR ügyvezető igazgató Versenyképesség az Európai Unióban c. előadásában először a versenyképesség fogalmát elemezte különböző szinteken és szektorokban, szerinte a nem üzleti típusú intézményekben is behozható a sikeres szervezet fogalma. Ismertette, hogy mit jelent a sikeresség a vállalatoknál egy huszonkét nemzetközi nagyvállalatban felvett 150 kérdéses kérdőív eredményei alapján.

Versenyképesek azok a vállalatok, melyek a társadalmilag elfogadható normák betartása mellett a számukra elérhető erőforrásokat minél nagyobb nyereséggé képesek transzformálni, eközben a működést befolyásoló környezeti változásokat folyamatosan elemzik, és az új elvárásokhoz megfelelően alkalmazkodnak. A XXI. század tudásalapú gazdaságában a versenyképesség feltételei folyamatosan változnak, ahhoz, hogy lépést tartsanak, a vezetőknek a szervezet számos területét erősíteniük kell, fontos a konstruktív és gondoskodó munkakapcsolatok kialakítása. Megismerhettük a sikeres szervezet, és az erősen versenyképes vállalat jellegzetességeit, a szervezeti kiválóságot és versenyképességet meghatározó kritériumokat, az önértékelés fontosságát.

A munkatársi motivációt meghatározó tíz kulcstényező (támogatás, felelősségvállalás, elkötelezettség, bizalom, elismerés, elfogadás, teljesítmény, tanulás, érdekeltség, célkitűzés) részletes ismertetése mellett bemutatásra került az Európai Uniós vállalatoknak a munkatársi motiváció mértéke alapján kialakult besorolási rendje (világbajnok, csúcsvállalat, átlagos, gyenge, valamint működésképtelen vállalat). Az előadás bővebb ismertetése a Könyv, Könyvtár, Könyvtárosban fog megjelenni.

Grebot Ágnes, a Könyvtári és Információs Szakemberek Egyesülete (ADBS) francia projektmenedzsere A versenyképes könyvtáros szakmai és emberi kvalitásai címmel tartott előadásában a könyvtári és információs szakemberek részére kialakított CERTIDoc európai minősítési rendszert mutatta be. A CERTIDoc maga a minősítési eljárás, melynek eszköze a LIS Euroguide. Kompetenciák, tulajdonságok, minősítési szintek gyűjteménye (magyar fordításban is elérhető). Négy szintű minősítés szerezhető meg: könyvtári és informatikus asszisztensi, technikusi, menedzseri, valamint szakértői. Az előadó ismertette a rendszer előzményeit, az ADBS tapasztalatait, a partnereket, a minősítés szervezetét, okmányait, beszélt az átalakult könyvtári környezetről, mely új képességeket és kompetenciákat feltételez, ezek meglétének bizonyítására alkalmas a CERTIDoc. A minősítés önkéntes, nyertese lesz a szakember, a szakma, a munkáltató és a felhasználó egyaránt. Megismerhettük a minősítés feltételeit és folyamatát, a szükséges nyomtatványokat, a LIS Euroguide kompetenciagyűjteményét, képet kaptunk a rendszer európai elterjedtségéről is. További információt a CERTIDoc honlapján, illetve az előadónak a Könyvtári Levelező/Lapban megjelenő cikkéből kaphatunk.

A szünetben kínált büféebéd után Ragnar A. Audunson, az EUCLID elnöke, az Oslo University College professzora A Könyvtár és Információtudomány a szakma, a tudomány és a hivatás tükrében című előadása következett Gerencsér Judit tolmácsolásában. A könyvtár és információtudomány (KIT) területén tapasztalható fejlődési trendek ismertetése után a 2004-2005-ben az EU finanszírozásával indított európai tantervfejlesztési projektről hallhattak a megjelentek. A projekt 12 fő témakörét 12 virtuális, Európa különböző országaiból összeállított vitacsoport tanulmányozta, összesen kb. 2000 fő, következtetéseiket és véleményeiket egy 2005-ben megjelent kötetben összegezték. Az egységes tanterv nem más, mint folyamat az áttekinthetőség felé, melynek során tiszteletben kell tartani a nemzeti hagyományokat - folyamatos vitákat és megbeszéléseket folytatnak az európai alapokon létrejött együttműködési vállalkozások és közös programok keretében. A tantervet széles körben használják, a helyi tantervek fejlesztése során is, a kötetet több mint 3000 alkalommal töltötték le.

A könyvtár és információtudomány a tudomány és a szakma között áll, feszültségek tapasztalhatók a könyvtárosok képzésében, megfigyelhető, hogy a kötelékek lazulnak a képzés és a gyakorlati könyvtárosság között, kritika a gyakorlati terület részéről, hogy a diplomás hallgatók nem rendelkeznek olyan kompetenciákkal, melyek a valós könyvtári világban szükségesek. A feszültségek különböző ismeretelméleti megközelítéseket tükröznek: nem interdiszciplináris megközelítés szemben az interdiszciplináris megközelítéssel; információtudomány, mint tiszta elméleti tudomány vagy információtudomány / KIT, mint a hivatás tudományos alapja. Az előadó ismertette a tudományorientált megközelítés eredményei és érdemei mellett annak ellentmondásait is, a szakmaorientált megközelítés jellemzőit, a könyvtárosképzés tantervének négy fő elemét, az integrált és gondolkodó gyakorlati szakember szükségszerű képességeit. Az információs társadalomban a világ egy könyvtárrá válik - a könyvtár és az információtudomány rendelkezik azzal a tudással, amelyre szükséges van a világ megismeréséhez.

Skaliczki Judit, az OKM főosztályvezető-helyettese Új könyvtári, információs stratégia - európai uniós fejlesztési forrásokkal c. előadását jó hírrel indította: 2007. szeptember 6-án az Európai Bizottság elfogadta a Társadalmi Megújulás Operatív Programot (TÁMOP). Így a pályázatokról már mint valóban megvalósíthatókról beszélhetünk.

Az ismertetett 2001 és 2006 közötti statisztikák szerint a kölcsönzött dokumentumok száma mellett a helyben használt dokumentumok száma mutatott csökkenést, ez azonban nem lehet meglepő a trendeket ismerők számára, hiszen a távhasználók száma ugyanakkor ugrásszerű növekedést mutat. Az elért eredmények között szerepeltek az IKT fejlesztések, az ODR, a KSZR működése, a Közkincs és BM (ÖTM) támogatások, a tartalomszolgáltatás kibővítése: NAVA pontok, az EBSCO második három éves megrendelése, a minőségmenedzsment meghonosítása, az elfogadott EU-s könyvtári pályázatok, Regionális Operatív Programok könyvtári támogatásai. A gondok között pedig az intézményi összevonások, az intézményi érdekérvényesítés esetenkénti elégtelensége, forráshiányos intézményi finanszírozás, az olvasáskultúra általános színvonalának csökkenése. Az új könyvtári stratégia jövőképe szerint a könyvtári rendszer egésze alkalmas lesz a 21. századi könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére, a nyilvános információkhoz, a felhalmozott tudásanyaghoz és műveltséghez mindenki hozzáférhet. Ennek érdekében országos könyvtári rendszert hoznak létre, mely alrendszerekből, felkészült könyvtárakból épül fel, ahol korszerű ismeretekkel és megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakemberek dolgoznak. A célok: minden nyilvános információ közvetítése határokon innen és túl, a felhasználó-központúság jegyében, könyvtári épülettől és a nyitvatartási időtől függetlenül, az olvasáskultúra fejlesztése, az életminőség javításának elősegítése, a foglalkoztatottság és az egyének versenyképességének növelése. A stratégia jelenleg a munkaanyag fázisban van, várják a hozzászólásokat, kiegészítéseket, melyeket majd beépíthetnek a végleges anyagba.

A források biztosítására EU-s pályázatok: TÁMOP - "Tudásdepó - Express" konstrukció 3.1.4 (megpályázható összeg: 8, 8 milliárd Ft), TIOP - "Tudásdepó - Expressz" 1.2.3 konstrukció Hardver, szoftverek (3,86 milliárd Ft), TIOP - Kulturális értékek digitalizálása 1.2.4. konstrukció (3,25 milliárd Ft), KMOP - Kulturális értékek digitalizálása szakmai előkészítése meghívásos pályázat (100 millió Ft), TIOP Regionális Tudástárak 1.3.4 konstrukció Együttműködő egyetemi és önkormányzati könyvtárak, egyetemi könyvtári fejlesztések (4 milliárd Ft).

Versenyképes országban versenyképes könyvtárügy az alábbi feltételek megvalósulásával alakulhat ki: megfelelő jogi szabályozás, megfelelő, a szakma által véleményezett és a kormányzat által jóváhagyott stratégia, a stratégiában meghatározott feladatokhoz finanszírozási források biztosítása, elkötelezett, korszerű ismeretekkel és kompetenciákkal rendelkező könyvtárosok és más szakemberek a megvalósításra.

Az előadásokat követő fórumon a stratégia és a CERTIDoc témájában érkeztek hozzászólások, kérdések.

A konferencián Mándli Gyula készített fotókat az előadókról és a résztvevőkről.

Fotók a nyitó konferenciáról


Utolsó módosítás dátuma: 2007. szeptember 25.
Vissza a kezdőlapra