MindenGyerek Konferencia,
2003. május 26-28.

Az MKE Gyerekkönyvtáros Szekció prorgramja
május 27.



A MindenGyerek Konferenciát az ELTE BTK Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetének Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszéke a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesülettel közösen keltette életre a gyermekekkel foglalkozó szakemberek számára. A konferencia elsődleges célja az volt, hogy lehetőséget teremtsen az egymástól gyakran elkülönülten dolgozó szakemberek számára a gyermekekkel kapcsolatban felmerülő aktuális problémák, kezdeményezések, legújabb eredmények megismertetésére. A konferencia keretében lehetőséget kaptunk arra, hogy a gyerekkönyvtárosok is bemutatkozzanak. Örömmel vettük, hogy meghívást kaptunk erre a konferenciára, természetesen tudtuk, hogy a két óra kevés lesz, és csak kis ízelítőt nyújthatunk át színes, sokirányú munkánkból.

Mi mindent nyújt a gyerekeknek a ma gyermekkönyvtára az olvasáson kívül?
MKE Gyermekkönyvtáros Szekció

Bevezető: Mit takar az MKE Gyerekkönyvtáros Szekció elnevezés?
Ea: Budavári Klára gyerekkönyvtáros, a Gyerekkönyvtáros Szekció elnöke
Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XVIII/3

A Magyar Könyvtáros Egyesület Gyermekkönyvtáros Szekciója már harminc éve áll a gyerekkönyvtárak, gyerekkönyvtárosok szolgálatában. Országos szervezet, melyhez Magyarország összes megyei, városi, községi gyerekkönyvtára, gyerekkönyvtárosa tartozik. Összefogja a könyvtárak módszertani munkáját, továbbképzéseket, konferenciákat tart, tapasztalatcseréket biztosít, kiadványok megjelentetésével segíti a könyvtárosok munkáját. Örömmel vettük, hogy meghívást kaptunk erre a konferenciára, és bemutathatjuk tevékenységünket /természetesen csak kis ízelítőt nyújthatunk át ebből a színes, sokirányú munkából./

1./ Mi minden történik Dunaújváros gyerekkönyvtárában?
Ea: Törökné Antal Mária, gyerekkönyvtáros
Dunaújváros, József Attila Könyvtár

Dunaújvárosból, egy 60 ezer lakosú városból érkeztem. A Gyermekkönyvtár egyemeletes épület földszintjén önálló gyerekrészlegként működik. A 212 négyzetméteres terület színes foglalkozásoknak, rendezvényeknek ad otthont. A könyvtár 25 ezres állományát 2-3 ezer beiratkozott olvasó / kis óvodástól a kamaszkorú gyerekekig / használhatja. Amiről szeretnék beszélni:
- Cimbora Klub alakulása, és működése Dunaújvárosban
- "Könyvfaló kerestetik "olvasópályázat
2003. április 24-én megalakult a Cimbora Klub Dunaújvárosban. É. Szabó Márta, a Duna Televízió Cimbora c. műsor vezetője 18 vidéki várost - köztük Dunaújvárost - keresett fel azzal a szándékkal, hogy szakemberek közreműködésével helyi Cimbora Klubokat keltsenek életre. Kálnay Adél írónő, tanítónő pártolásával, védnöksége alatt és vezetésemmel megalakultunk.
Pártfogásba vettük a verset, mesét írni-olvasni szerető, művészetkedvelő gyerekeket, akik a környezeti szépségeket, a természetet is szeretik.
Az alakuló összejövetelre a város általános iskoláiból / 10 / pedagógusok segítségével sikerült személyre szóló meghívót küldenünk közel 40 harmadik-negyedik osztályos cimborának. Ünnepélyesen letettük a "cimbora esküt", mely nagyon megható pillanat volt. Megterveztük a találkozások időpontjait, a programokat a gyerekek ötleteinek figyelembe vételével készítjük. A gyerekek nagyon fogékonyak, sok ötlettel, nyitottan érkeznek a foglalkozásokra.
Amit készítettünk: Cimbora napló, Alapító Okirat, Cimbora Híradó
Minden találkozást játékkal, feladattal színesítünk, a cimborák szíves közreműködésével.
"Könyvfaló kerestetik" olvasópályázatunkat 2000-ben hirdettünk meg először, ma már hagyománnyá vált a dunaújvárosi gyerekek körében. Az olvasóvá nevelés a legszebb, legfontosabb feladata a gyermekkönyvtárosnak. A pályázat ötlete is innen ered, ami még jobban inspirált minket, az, hogy az ismeretterjesztő könyvek többszöröse jelentkezett a visszahozott könyvek polcán.
Célunk a szépirodalom olvastatása, megkedveltetése. A tanulás, az ismeretszerzés, a mindennapi tájékozódás, a személyiséget sokoldalúan fejlesztő élményszerzés alapvető feltétele az értő, az értelmező olvasás képességének megszerzése és az olvasás iránti belső igény kialakítása.
A jó könyvek jó olvasóvá nevelik az embert, csak tudni kell őket jól kiválasztani. A szép, értékes (klasszikus és mai) gyermekirodalmi alkotások megismerésében segítjük olvasópályázatunkkal a leendő könyvfalókat.
Mostanra már 60 különböző témájú (vidám, izgalmas, megható) meseregényt, gyermek-, kalandos-, állattörténetet, verses kötetet ajánlunk elolvasásra 8-14 éves korosztálynak. A művekhez kedvcsináló ismertetésekkel, feladatokkal, kérdésekkel ellátott feladatlapok és a könyvtárosok szóbeli ajánlásai segítik a gyerekeket a választásban, figyelembe véve életkori sajátságukat is. Az olvasók kedvükre válogathatnak érdeklődési körük szerint. Nemcsak a könyvek irodalmi értékének átélését nyújtani, hanem élővé, élvezetessé tenni a műveket, így az alkotókkal, szerzőkkel való személyes találkozást is megteremtettük a jövendő "könyvfalói" számára. Vendégeink voltak pl.: Rónaszegi Miklós, Tarbay Ede, Kálnay Adél, Békés Pál, Nagy Franciska írók.
Külön élmény volt a gyerekek számára az, hogy a meghívott íróknak, saját műveikből részleteket adtak elő (pedagógusok lelkes közreműködésével), ezzel az írónak is nagy örömet szereztek.
A belső kép kialakulására, az élmény kivetítésére is ösztönöztük a gyerekeket azzal, hogy készítsenek illusztrációkat az elolvasott mű számukra legkedvesebb részéről. Nagyon sok rajz készült, ami plusz pontokkal járt, és mindenki megnézheti, mert a könyvtár falait díszítik
Az év során a legeredményesebb olvasók elnyerhetik az "Év könyvfalója" címet, és értékes könyvjutalomban részesülnek. A Magyar Kultúra Napján az ünnepélyes díjkiosztást zenés irodalmi műsor színesíti már évek óta.

2./ Állatbarát klub
Közkönyvtárak a helyi társadalomban (norvég-magyar-svéd összehasonlító vizsgálat)
Ea: Karakasné Kőszegi Katalin, gyerekkönyvtáros
Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XIII./5 ker.Gyerekkönyvtár

Állatbarát klub
Bevezetésül, vendégünk Dr. Hargitay András állatorvos szavaival jellemezném a klubot:
"Nagyon sok kérdésre próbáltam válaszolni - remélem sikerrel. Jó látni, hogy ez a könyvtár nem csak könyvtárként üzemel, hanem annál sokkal többet jelent a gyerekek számára is."
1991. október 17-én kezdtük működésünket, melyet tavasszal egy pályázat előzött meg állattartó és állatokat kedvelő gyermekek számára. Az ötletet az adta, hogy a gyermekek nagy része ilyen témájú könyveket keresett. Nagyon sok pályázat érkezett be, főleg a 8-12 éves gyerekektől. Ezeket két csoportra osztva életkoronként bíráltuk el a könyvtáros kollégák segítségével. Az ünnepélyes eredményhirdetésen Hargitay doktor adta át a díjakat, majd a gyerekek kérdéseire is választ adott, de rengeteg kérdés lett volna még... Így ősztől először a Művelődési Minisztérium Közművelődési Pályázatán nyert pénzösszeg segítségével, majd a XIII. kerületi Önkormányzat Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága támogatásával folytattuk működésünket.
A foglalkozások összeállításánál figyelembe kellett venni a fokozatosság elvét, hogy egymásra épüljenek pl.: Zsoldos Árpád természetvédő - madarász diavetítéssel egybekötött foglalkozást tartott a madarak világáról ősszel, majd a következő év tavaszán madárgyűrűzési bemutatót tartott nekünk Mogyoróhegyen, egy kellemes kirándulással összekötve.
Gyakran kapcsolódtunk az iskolai tananyaghoz úgy, hogy a gyerekek érdekességeket, kiegészítő ismereteket kapjanak az erdők, rétek, folyók, tavak élővilágáról.
Vendégeink voltak: Schmidt Egon, dr. Pénzes Bethen, Kovács Zsolt a Vadon főszerkesztője, Mirtse Áron a Süni olvasószerkesztője, Cseri Rezső a Természetbúvártól és még sokan mások.
Törekedtem arra, hogy komplex legyen az egy évre összeállított foglalkozások tartalma.
Ez azt jelenti, hogy összekapcsoltuk a természettudományt a mesékkel - a népmesék és az állatvilág kapcsolata címmel - majd elhívtam Sallai Virág bábművészt, aki állatos meséket bábozott el a gyerekeknek. Gryllus Vilmos megzenésített állatos verseket adott elő, és fantasztikusan utánozta a hangszerek segítségével az állatok hangját.
Minden évben egy-egy alkalommal a környezetvédelem egyes területét is megismertük, a vizek védelmétől a szelektiv hulladékgyűjtésig.
Emlékezetes kirándulásaink : lovaglás Herceghalmon, madárgyűrűzés Mogyoróhegyen, a Budakeszi Vadaspark állatainak megimerése szakszerű vezetésel, a Vácrátóti Arborétum növényvilágának felfedezése.
Gyakran voltunk a Természettudományi Múzeum Természetbúvár termében, ahol mindent meg lehet fogni. További múzeumi kalandozásaink: Földtani Múzeum, Mezőgazdasági Múzeum, Globe Színház rovar, dínó és víziállat kiállításai stb.
A 10 éves évfordulónkat egy ugyanolyan pályázattal ünnepeltük, mint amilyennel indultunk, és ugyanolyan népszerűséggel.
Közkönyvtárak a helyi társadalomban
A XIII/5. Gyermekkönyvtár kapcsolódott a XIII/8. Dagály utcai könyvtárhoz a vizsgálat során, mely 2001-ben indult, és most 2003-ban fejeződött be. A felkészülési és a kutatási fázisban rész vettünk egy romológiai tanfolyamon, majd elkészítettük a lakossági igényeket kutató kérdőíveket. A kérdőívekre adott válaszok alapján, 2002 őszén megterveztük és megkezdtük a további munkát.
Az egyik célcsoport roma és nem roma gyerekek voltak, akik részt vettek egy 4 foglalkozásból álló mesesorozaton Pettyetlen Katica címmel. A résztvevő gyermekeknek sokoldalú élményben volt részük.
Szintén négy foglalkozásból állt a MÁSSÁGRÓL - mesével + játékkal + zenével - MÁSKÉNT című foglalkozássorozat, melyet 2003. tavaszán szerveztünk. Sikeres volt a Vázsonyi Endre : Fortélyos horgászni tanítja a farkast c. kiscsoportos minivetélkedő formájú feldolgozása, melyben a roma gyerekek is aktívan bekapcsolódtak a játékokba. Erre épült a következő bábelőadás, melyet Vadnai Tünde adott elő A nyúl horgászik címmel. A mese hasonlított a Fortélyoshoz, így a gyerekeknek az volt a feladata, hogy keressék meg a hasonlóságokat és a különbségeket.
A jutalomelőadás vendége Gryllus Vilmos volt, aki fantasztikus Tavaszköszöntő zenés előadásával varázsolta el a gyerekeket.
A MESESZIGETEN kapcsolódtunk a vizsgálati folyamat másik csoportjához, melyen szülők vettek részt. Fejlődéslélektani ismereteket sajátíthattak el, a gyakorlat szempontjait szem előtt tartva. A foglalkozáson a gyerekek a másságról és a csúfolódásról láthattak bábelőadást.
Végül Berecz András mesedélutánján vettünk részt, mely a népmesén kívül népdaltanulást, és megszívlelendő közmondásokat is tartogatott számunkra.

3./ CD-ROM-ok használata a gyerekfoglalkozásokon
Ea: Budavári Klára, gyerekkönyvtáros

Budapesten dolgozom, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XVIII. kerületi könyvtárában, mely Bp. negyedik legnagyobb könyvtára. A CD-ROM-ok használata gyerekkönyvtárunkban 1999-ben kezdődött. Azóta sok új, tartalmas CD-ROM jelent meg, amit szívesen használunk a foglalkozásaink színesítésére. El kell fogadnunk azt a tényt, hogy a gyerekek képzeletét jobban megmozgatja mai világunkban a mozgókép, fontos a gyors információ elérése. Foglalkozásaink komplexek, a CD-ROM bemutatók után a korra jellemző tárgyat készítünk, és természetesen könyvállományunk nézegetésével, ajánlásával zárjuk a programot. Ebből a kínálatból legtöbbször kölcsönöznek is a gyerekek.

Az Enciklopédia Humana Hungarica sorozat CD-ROM-jainak bemutatásával kezdtük programsorozatunkat. Ez a nagyszerű sorozat Magyarország történelmét, nyelvtörténetét, irodalmát, művészetét, egyháztörténetét, életmódját követi végig, a nagy történelmi korszakokra felbontva. Segítségével magyar mondákat is feldolgoztunk./ pl. Rege a csodaszarvasról, Emese álma, Vérszerződés, Fehérló/
A foglalkozások iránt nagy érdeklődés mutatkozott, így "Történelmi múltunk megismerése" címmel történelmi sorozatot indítottunk, és folyamatosan, megjelenésükkel egyidőben feldolgoztuk a CD-ROM-okat, melyek bemutatását havi programként kínáljuk a pedagógusoknak.
Másik nagysikerű CD-ROM sorozat a Manó család . Hogy kik is a manók? Sok mesében találkozunk velük, kedves kis lények, emberi tulajdonságokkal felruházva. Ebben a sorozatban igen segítőkészek, és tudásra vágyóak. Ők kísérik végig a gyerekeket a tudományokkal való ismerkedés útján. Hogy kiket is? hát az igazi embermanókat. Akik már kinyílnak a világ nagy dolgai felé, és mindent tudni szeretnének. Tehát mindenképp a kisebb gyerekeknek ajánlhatók. A Manó kaland keretében Jaca manó az idővel, időjárással, anyagokkal, iskolával, évszakokkal, naptárral, stb. ismerteti meg a gyerekeket. A zene, a hangok világába kalauzol a Manó muzsika. A játékos nyelvtanulást segíti a Manó angol. Manó élővilágot a 6-10 gyerekeknek ajánljuk, mely a természetismeret tantárgy 2. osztályos anyagát dolgozza fel. Az életben sokszor kerülünk kapcsolatba IQ tesztekkel. A gyerekek intelligencia szintjének felmérésénél segít a Manó IQ. Magyarország megismerését szolgálja a Manó Magyarország. 11 tájra osztják hazánkat, a színes palettáról választva megismerkednek a tájegység domborzatával, vízrajzával, közlekedésével, településeivel, növény,- és állatvilágával, természet,- és környezetvédelmével, éghajlatával, látnivalóival.

4./ Kreativitásfejlesztés a szentesi Gyermekkönyvtárban
Ea.: Puskásné Szűcs Ildikó igazgató, könyvtáros, szakinformatikus, könyvtári szakértő
Szentes, Városi Gyerekkönyvtár

Rövid bevezetővel - rendhagyó bemutatkozással kezdem. Csongrád megye egyik legszebb városából érkeztem. Büszkeséggel és jó érzéssel tölt el, hogy városunk 2003-ban is megkapta az ifjúságbarát városnak járó "Arany Titán díj"-at. Ez a város valóban ifjúság és gyermekbarát. Ez a város: Szentes.
A gyermekkönyvtáraknak, gyermekkönyvtárosoknak elsődleges feladatuk a gyermekek olvasóvá nevelése, az önálló ismeretszerzésre nevelés. A gyermekek olvasóvá nevelése nem korlátozódik egyetlen munkaterületre, a könyvtári munka egészét át kell hatnia. Szabadidős programjainknál, rendezvényeinknél is ott a könyves háttér.
Amikor az Óvodások Hete című programsorozatot kitaláltuk, az volt a célunk, hogy "időben legyünk". A programot nagycsoportos óvodásoknak találtuk ki. Sok - sok mesével, énekkel, bábozással, játékkal, ügyeskedéssel. Ez már mind ismerős tevékenység számukra, hiszen hasonlókkal már találkoztak az oviban is. A gyermekkönyvtár volt az újdonság. Az volt, s ma is az a lényege, hogy a város összes nagycsoportos óvodása iskolakezdés előtt ellátogasson a gyermekkönyvtárba, s megismerje azt.
Hogy kedvet kapjon,
- hogy visszajöjjön,
- hogy majd iskolásan olvasson,
- a könyvtár rendszeres használója legyen.
- Miért pont óvodásokat hívunk, miért nem kisiskolásokat?
- Óvodás, mint könyvtárhasználó?
- Mi a közös az óvodapedagógus és a gyermekkönyvtáros munkájában?
- Vannak-e közös céljaink, feladataink?
Miért pont óvodásokat hívunk, miért nem kisiskolásokat?
Természetesen a kisiskolások rendszeresen látogatják a gyermekkönyvtárat.
Az ovisokat pedig azért hívjuk, hogy idejében szerezzék meg AZT az élményt, amit könyvtár nyújthat. (Tudják az imprinting a kiskacsáknál.) Én és Önök is kaptak útravalót annak idején: anyától, nagyanyótól, óvó nénitől, tanítótól. Emlékeznek még a gyermekkönyvtárosra?
Minden generáció útnak indít egy másikat. A tarisznyában pedig benne van az a bizonyos hamuba sült pogácsa: saját és elődeink tapasztalata. Így mentődött át nemzeti kultúránk, mind anyagi, mind szellemi minőségében.
Ahogy végiggondoljuk hihetetlen, hogy milyen felelősség nyomja a gyermek-könyvtárosok vállát. :-) Közvetítők vagyunk, közvetítőkké váltunk, az új generáció útnak indításánál mi is ott vagyunk.
Óvodás, mint könyvtárhasználó
Semmi különbség. Az óvodás is gyerek, a gyermekkönyvtárat használó is gyerek. Heterogén összetételű egy óvodás csoport is és a könyvtárat használó gyerekek csoportja is.
Eltérő szociális háttérrel rendelkeznek.
Eltérő mentális képességekkel rendelkeznek.
Eltérő érdeklődéssel rendelkeznek.
DE!
Mindkét intézmény - óvoda és könyvtár - biztosítja a gyerekek számára a következőket:
Demokratikus légkör.
Szeretetteljes odafigyelés.
Önállóságra, igényességre nevelés.
Tevékenységközpontúság: egyfelől a játékra, másfelől az olvasásra nevelés.
Szocializál.
Mi a közös az óvodapedagógus és a gyermekkönyvtáros munkájában?
Autonóm, tudatos személyiség.
Elengedhetetlen tulajdonságuk a spontaneitás. Hihetetlen helyzetekből képesek "kijönni".
Mi jellemez még bennünket? Gyermekszeretet. Feltétel nélküli elfogadás. Empátia. Hitelesség. Szakértelem. Személyes varázs.
Vannak-e közös céljaink, feladataink?
Az óvodapedagógusnak és a gyermekkönyvtárosnak is legfőbb célja, hogy a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait figyelembe véve személyiségét fejlessze.
Szokásait alakítsa: egészséges életmód (óvoda) olvasás igénye (könyvtár).
Érzelmi nevelés és szocializáció fejlesztése. (Csoportos foglalkozások - könyves háttér)
Értelmi képességek fejlesztése, anyanyelvi nevelés, kreativitásfejlesztés.
Az előbb felsorolt feladatokat mindkét szakterület a maga eszközeivel oldja meg, azonban a következőknél - mindkét területen - elsődleges eszköz a könyv.
Óvodások hete
Egy kívülállónak úgy tűnhet semmi több, mint jó szervezés és kész is. No meg pénz az előadókhoz. Nem kell tudni mást hozzá, csak annyit, hogy hány óvoda van a városban, kerületben. Mekkora a nagycsoportok létszáma. Mikor érnek rá. Mikor ér rá az előadó. Nem erről szól. A csodáról szól. Ami látszik a szemekben, s érezzük a szívünkben. A gyerekekről szól.
S mit nyújthat még a gyerekeknek a ma gyerekkönyvtára az olvasáson kívül?
Hangsúlyozom - az a feladatunk, hogy olvasóvá neveljünk, minden mást is ezért csinálunk.
Kreatív foglalkozásokat tartunk, hogy becsalogassuk az olvasás és a könyvek iránt kevésbé fogékony gyerekeket. A szentesi Városi Gyermekkönyvtárban ezt úgy hívjuk, hogy Ügyes Kezek klubja.
Könyvtárosok vezetik és tartják. Papírhajtogatás, gyöngyfűzés, dekupázs, szárazvirág dísz készítés, indián fonat, kavicsfestés, üvegfestés. Kéthetente rendszeresen van hajtogatás és gyöngyfűzés, a többi technikát aktuális eseményeknél műveljük. Naptári ünnepekhez kapcsolódva is tartunk foglalkozásokat: pl. Valentin nap, nőnap, húsvét, anyák napja, advent, Mikulás..
Bármit is csinálunk két dolog biztosan jellemzi a szentesi Gyermekkönyvtár munkáját, s ismerve a kollegák lelkesedését és szakmaszeretetét az ország többi gyermekkönyvtárára is jellemző:
1. minden program, foglalkozás, rendezvény mögött ott lebeg a zászló, melyen a felirat nagy betűkkel áll: olvasás, önálló ismeretszerzés, kreatív gondolkodás.
2. a minőségszemléleten alapuló szolgáltatás. Ez elsősorban nem anyagi kérdés, hanem céltudatos, következetes, racionális gondolkodásmód.
Kinek van ebből haszna?
Közvetlenül a gyermekek részesülnek ezekből az eredményekből - hisz ők maguk a "fogyasztók".
Közvetve pedig mi, felnőttek: könyvtárosok, mert több érdeklődő olvasónk lesz; büszke szülők, akik látják, hogy gyermekük szabadideje tartalmasan telik; a város, hogy ifjúsága nem cselleng és csavarog.
Abban is biztos vagyok, hogy mi gyermekkönyvtárosok - Szentesen és az országban bárhol -olyanok vagyunk mint a mesebeli legkisebb királyfi: kicsik, nagy célokkal. Apró tettekkel szépítjük országunkat. Mi ezt szeretnénk. Egy nemzeti értékekkel, nemzeti öntudattal bíró európai államot, melynek gyermekei okosak, jókedvűek, figyelmesek, érdeklődőek és toleránsak.
S mindezt hogy csináljuk? úgy, ahogy Kányádi Sándor írja egyik legszebb versében:
"... Haladj tovább, fától fáig, biztasd magad kislegény..."

5./ "Mintha-birodalom" a kölcsönzőpulton innen és túl - avagy a drámajáték, mint a gyermekekkel való törődés egy alternatív módja a gyermekkönyvtárban
Ea: Némethné Kapus Krisztina gyerekkönyvtáros
Kiskunfélegyháza, Petőfi Sándor Városi Könyvtár
1. "Mintha -birodalom"
Bizonyára mindannyian emlékeznek a gyermekkorukból hasonló szituációkra, "Most játsszuk azt, hogy Te vagy a boltos, én meg a vevő!" Ezekre a képzeletbeli mintha szituációkra épülnek a drámapedagógai helyzetek is.
2. Hogyan találtunk rá erre a módszerre?
Régóta foglalkoztatott már bennünket a gondolat, hogy lehetne még érdekesebbé, gyermeket - felnőttet aktív résztvevővé alakító könyvtári órát, könyvtárbemutató foglalkozást tartani?
Pedagógus ismerőseinktől hallottunk a drámapedagógiáról, szerencsét próbáltunk.
Kolléganőmmel együtt elvégeztük a Kecskeméti Ifjúsági Otthon 120 órás akkreditált, drámajáték-vezető tanfolyamát. Ezen alkalmakkor érzékeltük: ahhoz, hogy ezt alkalmazni tudjuk, először saját, magunkon kellett megtapasztalnunk az együtt játszás, a közösen cselekvés örömét.
3. Miért éppen a gyermekkönyvtárban?
A helyszín miatt kötetlenebb a légkör, mint egy hagyományos tanórán.
4. Milyen is egy drámafoglalkozás?
A gyerekek játékkal tanulnak a legtöbbet. Mutassuk be nekik játékosan a könyvtárat!
A valóság és a képzelet határán egyensúlyozva játékosan csempésszük be a gyerekek tudatába az információkat.
Természetesen mindig kell lennie valami megoldásra váró feladatnak, feszültségnek (lappangó titoknak!) is, amely elkötelezetté teszi a gyerekeket a probléma megoldása felé.
Minden drámafoglalkozás egy általunk kitalált kerettörténetben, egy központi fókuszkérdés körül játszódik.
Egy ilyen fókuszkérdésünk volt pl. a Buda visszafoglalása c. foglalkozásunk kapcsán az, hogy: Miért nem adták fel a törökök a várat, holott tudták, hogy küzdelmük reménytelen, hiszen a magyar sereg többszörös túlerővel rendelkezik. (Megdöbbentő volt a kis emberpalántáknak a fejlett erkölcsi-etikai érzéke.)
Fontos, hogy ez a kérdés semmiképp sem eldöntendő kérdés legyen, ne lehessen rá konkrét igennel, vagy nemmel válaszolni.
A kerettörténet jelentősége az, hogy összefogja, mederben tartja az eseményeket.
5. Képzések, konklúzió
A mai versenyközpontú világban hiányzó gondolat fontos szerepet kap a drámajátékban: itt nem teljesítményre megy a dolog, hanem valaminek a megélésére. Mindez bizalommal teli légkörben történik: hatására képesek leszünk megnyílni, s így egészen másfajta kapcsolat alakul ki a résztvevők között. Saját tapasztalatomból állíthatom, hogy a drámafoglalkozást vezető egészen másfajta élményben részesül, mintha csak leadná begyakorolt szövegét a könyvtári rendről.
Sokszor azon kapom magam, jó játszani. És ha én szeretek játszani, tetszik amit csinálok, egészen másképp viszonyulok majd a gyerekekhez, ők hozzám - következésképp a könyvtárhoz, talán még az olvasáshoz is. "Itt találkozik a drámapedagógia a könyvtárral, és az olvasóvá neveléssel"- mondta búcsúzóul Kriszti, és egy igaz mesét nyújtott át a konferencia résztvevőinek.
Igaz mese
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Meseország. Valamikor régen, amikor a nap még fényesebben sütött, Meseország lakói körülöttünk éltek. Barátságban voltak felnőttekkel, gyerekekkel. Sokszor mondtak el történeteket népükről, melyeket az emberek szívesen hallgattak. Ám ahogy az gyakorta lenni szokott az életben, bánat szomorította el Meseország lakóit. A tündérek, manók, törpék és társaik régóta harcot vívtak egy gonosszal, akit úgy hívtak: Feledés király. Feledés nem szerette Meseország lakóit, és azt különösen utálta, amikor a mesékben a jó győzött. Látni sem akarta a mesék népét!
A sok csata végén Meseország lakói hátrálni kényszerültek, mert akit elvitt Feledés királya, egy egetverő csendülés után eltűnt, és bizony elfelejtették az emberek. Még az a szerencse, hogy Hókusz-Pókusz, a nagy varázsló elbújtatta népét Feledés király elől. Gondosan előkészített egy varázslatot, majd kimondta: ABRAKADABRA! Hókusz-Pókusz! Csiribá! Pitty! Putty! És láss csodát! Meseország minden lakója beleköltözött a könyvekbe. Feledés bottal üthette a Mesék népének nyomát.
Az emberek pedig, mert szerették kis barátaikat, összegyűjtötték a könyveket sok helyen, a világon. És mivel e helyeken a könyveket tárolták, el is nevezték azokat könyvtáraknak. Ha az emberek találkozni akartak a könyvekben lakó barátaikkal, elmentek a könyvtárakba. Ha hosszú volt a könyv, vigyázva hazavitték, és otthon elolvasták. Így őrizték meg a régi barátságot. Eddig az igaz mese! Hisz (tudjátok)-tudják: könyvtárak ma is vannak.

(Forrás: Az MKE Gyerekkönyvtáros Szekció honlapja)