Látogatóként a Hallgatói Információs Központban

 

A fenti, célszerűen rövid címet a következőkkel kell mindenek előtt kiegészítenünk: a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központba, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Műszaki Könyvtáros Szekciója szervezett látogatást. Ez a Szekció persze nemcsak műszaki könyvtárosokat tömörít magába, hanem számos más területen - így pl. a természettudományos és az orvosi könyvtárakban - dolgozó könyvtárosokat is. Sokan jöttek el, hiszen a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ (rövidebb nevén: HIK) az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár egykori épületében (a VIII. kerület a Reviczky utca 6. szám alatt) található. A népes, mintegy 100 főt számláló csoportban ott voltak az OMIKK hajdani és a BME-OMIKK jelenlegi munkatársai közül is jó néhányan. Az érdeklődés persze egyaránt szólt a megújított épületnek és a benne működő intézménynek.
A HIK az Oktatási Minisztérium háttérintézményeként a magyar felsőoktatást szolgálja. A központ a látogatók számára 2003. január 3-án nyitotta meg kapuit. A HIK felhasználója a felsőoktatási intézmények oktatója, tudományos kutatója és hallgatója, valamint az oktatásban, a tudományos kutatásban, továbbá a felsőoktatási intézmények feladatainak megvalósításában közvetlenül részt vevő foglalkoztatott lehet. A HIK felhasználóinak regisztráltatniuk kell magukat. Az éves regisztrációs díj hallgatók esetében 920 forint; az oktatók, kutatók és a felsőoktatási intézmények más munkatársai 3200 forintot fizetnek regisztrációs díjként.
Az érvényes diákigazolvánnyal rendelkező hallgatók (egyetemisták, főiskolások) belépőkártyája maga a diákigazolvány, míg az oktatók, kutatók, vagy a hazai felsőoktatás résztvevői saját HIK-kártyát kapnak.
Az egykori épületegyüttesből, mint HIK, egyelőre a Reviczky utcai szárny működik, a Múzeum utcai részben a továbbiakban (a rekonstrukció II. ütemében) rendezvény- és konferenciaközpont kerül kialakításra. A Reviczky utcában a hajdani Károlyi palota istállóinak helyén alakították ki a büfét. Ehhez csatlakozik a tágas, üvegtetővel lefedett egykori udvar; így alakítottak ki egy nagy mozgalmas, belső teret, hasonlóan ahhoz, ahogy ez Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár esetében is történt. Ennek a térnek fontos eleme két hidraulikus működtetésű (csendes járású) látványlift, az épület minden nyilvános része mindenki számára jól megközelíthető.
A számítógépes termekben 20-30-40 gépet helyeztek el. Egyszerre összesen 400 főt képes befogadni az intézmény és 300 számítógép van. A felhasználók rendelkezésére álló számítógépek hardver konfigurációja egységes. Főbb jellemzői: P4, 1800 MHz processzor, 256MB RAM, CD-ROM, hangkártya, fülhallgató, 15" LCD vagy 17" CRT monitorok. Mivel a felhasználók beléptetése smartcard és diákkártya alkalmazásával történik, minden géphez kártyaolvasó berendezést építettek be a billentyűzetbe. A gépek kiválasztásánál fontos szempont volt az alacsony zajszint.
A HIK-ben már sok minden működik, de még többet beszélhetnénk a tervekről, amelyekre főként majd megvalósulásuk után lesz érdemes visszatérni.
A HIK könyvtára az épület földszintjén, a valamikori ebédlő helyén található. Jelenleg még folyik berendezése, belső terének kialakítása. A regisztrált látogatók itt választhatják majd ki az OPAC-ból vagy a polcokon elhelyezett könyvek közül azokat, amelyeket olvasni kívánnak. Egyszerre legfeljebb 3 könyv és egy CD-ROM lesz kikérhető és használható a teljes nyitvatartási időben, az épület bármely részében helyet foglalva. A könyveket csak helyben lehet olvasni, az épületből nem lehet kivinni, viszont a könyvesboltban meg lehet vásárolni.
A könyvtári állomány a tervek szerint 350 polcfolyóméteren 14 000 kötettel áll majd olvasói rendelkezésére. Ennek közel felét szerezték már be. A HIK könyvtárának gyűjtőköre valamennyi tudományágat felöleli. A saját fejlesztésű, HUNMARC-alapú OPAC-ban szerző, cím és tárgyszó, valamint kiadási év szerint lehet keresni - akár már a központba érkezést megelőzően is, hiszen a katalógus online formában bárki számára hozzáférhető lesz a HIK internetes honlapján.
A könyvtár gyűjti, és használatra kiadja CD-ROM adatbázisait. A 230 CD-ROM-ból álló gyűjtemény a hazai felsőoktatás számára a legfontosabb kiadványokat tartalmazza, közöttük számos olyan adatbázis is fellelhető, amely az Elektronikus Információ Szolgáltatáson (EISZ) keresztül nem érhető el.
Az EISZ meghatározó szerepet játszik a HIK életében, hiszen elérése egyike a központ legfontosabb szolgáltatásainak. Az EISZ keretében jelenleg hozzáférhető a Web of Science, a Science Direct, az Akadémiai Kiadó Rt. folyóiratai, szótárai, tesztre készen programja és az Arcanum kiadványai A szolgáltatások körének további bővítése (például az MTI adatbázisával) a közeljövő tervei között szerepel.
A számítógépek persze szövegszerkesztésre, táblázatkezelő programok használatára, internetezésre, CD-írásra, szkennelésre stb. is használhatók.
A nyomtatás jelenleg 10 oldalig ingyenes. Két darab saját könyvet, jegyzetet hozhatnak be az olvasók.
A HIK jelenleg hétfőtől szombatig 8-tól 22 óráig tart nyitva. A tartózkodási idő nincsen korlátozva, amennyiben azonban egyidejűleg elérné a 400 főt, az egyes felhasználók ott-tartózkodását korlátozni kellene, de ebben az esetben is legalább 3 órát használhatnák a HIK számítógépeit.
A gyermekes fiatalok a gyermekmegőrzőben hagyhatják majd gyermekeiket. A gyermekmegőrző márciusban nyílik. Azt a termet, amely az OMIKK volt folyóirat-olvasójának adott helyet, már rekonstruálták. Eredeti formájában, a falak faborításával és a mennyezet faborítást (megtévesztésig) utánzó gipsz-stukkóval látható, egyelőre üresen.
Az épületben korszerű, a jelenlegi másolószalonok szolgáltatásait nyújtó, az utcáról is megközelíthető fénymásoló szalon működik. Tervezik könyvesbolt, valamint hallgatói információs pont kialakítását, ahol a hallgatói léttel kapcsolatos összes információ elérhető, a kollégiumi elhelyezési lehetőségektől kezdve, a munkavállalási lehetőségekig - ez a szolgáltatás országos szintű lesz.
A HIK látogatóinak száma jelenleg napi 80 főre tehető, most készülnek egy átfogó kampányra, hírverésre, elsősorban a budapesti felsőoktatási intézményekben.

Koltay Tibor

(Forrás: MKE Műszaki Könyvtáros Szekció, Híradó, 2003. február)