AZ MKE MŰSZAKI SZEKCIÓJÁNAK RENDEZVÉNYEI

 

Az MKE Műszaki Könyvtáros Szekció rendezvényei 2008-ban

 

2008. január 30. szerda 11. óra az OSZK Főigazgatói Tanácstermében volt az MKE Műszaki Könyvtárosok Szekció és a Timp Kiadó közös szervezésében Balázs-Arth Valéria: DÉLVIDÉKI MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI LEXIKON című könyvének bemutatója. A vendégeket Nagy Zoltán, az MKSZ elnöke köszöntötte. A könyvet dr. Botlik József történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK egyetemi docense, dr. Baranyi Anna művészettörténész, az MTA Zenetudományi Intézete Zenetörténeti Múzeumának vezetője, a könyv recenzense, Szombathy Bálint képzőművész, művészeti író, valamint a szerző és Solymosy Lajos, a budapesti Timp Kiadó vezetője mutatták be a közönségnek. A könyvbemutató alatti vetítéssel a lexikon képanyagának egy része is bemutatásra került. A könyvet a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatták.

A lexikon a XX. Századi délvidéki magyar képzőművészetet összegzi. Délvidéki, azaz a történelmi Magyarország első világháború után leválasztott déli részein, majd a volt Jugoszlávia, később Szerbia, főképp a Vajdaság, Horvátország és Szlovénia területén született, élt vagy ma is ott élő, illetve onnan származó és pályájukat külföldön folytató magyar képzőművészek (festőművészek, grafikusok, szobrászok, keramikusok, iparművészek, grafikai formatervezők, díszlet- és jelmeztervezők, divattervezők, fotográfusok, stb.) életét és pályáját, valamint a délvidéki magyar képzőművészettel foglalkozó művészettörténészeket, művészeti írókat, képzvőművészeti filmek rendezőit mutatja be, 402 részletes szócikkben. A kötetet Tolnai Ottó esszéje vezeti be. (BM)

 

2008. január 31. 14. óra (Corvinus Egyetem) az MKE Bibliográfiai Szekció és a Műszaki Könyvtáros Szekció közös rendezvényén "Új épület, új szolgáltatások..." címmel látogatást tettünk a Budapesti Corvinus Egyetemi Központi Könyvtárába. Megnyitó és moderálás: Szőnyi Éva a Bibliográfiai Szekció elnöke. Köszöntőt mondott Alföldiné Dán Gabriella PhD főigazgató (BCE Központi Könyvtár)

Előadások:

14.20-14.40 Nagy Zsuzsanna szolgáltatási igazgató (BCE Központi Könyvtár)

Átalakuló felsőoktatás - átalakuló könyvtári szolgáltatások

14.45-15.15 Kégli Ferenc osztályvezető (Országos Széchényi Könyvtár)

Új ikon az Országos Széchényi Könyvtár Honlapján

"Sárga járda túra" - a Beiratkozástól a Raktár szintig

A Történeti Kutatókönyvtár bemutatása

Zárszó:

16.30-16.40 Nagy Zoltán a Műszaki Könyvtáros Szekció elnöke

 

2008.04.10. OSZK - a Magyar Könyvtárosok Egyesületének küldöttközgyűlése

Beszámoló

1. Horváth Sándor Domonkos könyvtáros, szabályozási szakjogász

A közalkalmazotti törvény módosulása c. beszámolójában kifejtette, hogy a törvénymódosítás célja a minőségi munkavégzés elősegítése és a költségtakarékosság volt.

Közalkalmazotti állás csak pályázat útján létesíthető és próbaidőt kell alkalmazni. Említést tett a közalkalmazotti minősítés és a leépítés változásairól, új szabályozásáról. Előadása végén ígéretet tett arra, hogy előadásának részletes anyagát az MKE honlapján hozzáférhetővé teszi.

2. Bakos Klára az MKE elnöke

Az MKE közhasznúsági jelentésének és költségvetési beszámolójának megvitatása és elfogadása. A 2007-ben tisztújítás volt az MKE-ben és több tagszervezetében. Az átállás zökkenőmentes, folyamatos volt. A szekciók éves beszámolója nem mindenütt készült el, így felhívta a figyelmet annak pótlására. Összességében elégedett az MKE éves munkájával. A részletes beszámoló az MKE honlapján lesz olvasható.

Hozzászólás a beszámolóhoz nem volt.

A Szavazatszámláló Bizottság megállapította, hogy 160 fő küldöttből 84 fő regisztráltatta magát, így szavazóképes a közgyűlés.

A beszámolót a küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta.

3. Biczák Péter az MKE Ellenőrző Bizottság elnöke

A beszámolóban kitért a szervezeti életre és a szakmai munkára. A szervezet a közhasznúsági törvényben előírt, s az alapszabályban vállalt feladatai és programjai szerint működött az elmúlt évben is. Az MKE képviselete valamennyi kormányzati, szakmai érdekképviseleti és civil fórum felkérésének eleget tett. Kiemelten jó a kapcsolata az egyesületnek az Oktatási és Kulturális Minisztériummal.

A gazdálkodás szabályszerűen, az alapszabály szellemében zajlott.

A részletes beszámoló az MKE honlapján megtalálható lesz.

A beszámolót a küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta.

4. Nagy Anikó főtitkár

  • Az MKE alapszabályának módosítása
  • Új székhely: Magyar Könyvtárosok Egyesülete, 1827 Budapest, Budavári Palota, F. Épület
  • Új szakterületi szervezet jött létre MKE Múzeumi Szekció néven, 18 fővel. Vezetőség: Matuszka Angéla elnök Dr. Krajcez Andrea, titkár Bukov Pálné

Mindkét alapszabályi módosítást a küldöttek egyhangúlag elfogadták.

Budapest, 2008. 04. 11. A beszámolót készítette: Dettai Eleonóra könyvtáros, MKE tanácstag

 

2008.04.18-23. A Publika Magyar Könyvtári kör által szervezett Erdélyi – Moldvai tanulmányútról (április 18 – 23.) Benczekovits Beatrixtől részletes beszámoló jelent meg a Publika honlapján

 

2008.05.15. MKE Műszaki Könyvtáros Szekció – OSZK

Az MKSZ Elnökségének döntése alapján év közben is meghívjuk nyugdíjas tagjainkat egy-egy előkészített programra. Ilyen volt ez a kiállítás látogatás. Az OSZK-ban a Reneszánsz Év keretében szakvezetéssel megtekinthették a” Csillag a holló árnyékában” című, Vitéz János könyvgyűjteményét is bemutató kiállítást. Utána az OSZK VIII. szinten lévő klubhelységében, szerény vendéglátással egybekötött beszélgetésre került sor.

 

2008. május 19-én a BME-OMIKK könyvtára kiállítást és szakmai napot rendezett a kettős

évforduló tiszteletére. Beszámoló a „160 éves a Műegyetem könyvtára - 125 éves az OMIKK” ünnepi szakmai napról

A "Könyvtárak a műszaki felsőoktatás és a kutatás szolgálatában" című kiállítás a könyvtár aulájában nyílt meg, amely bemutatja az elődintézmények történetét is, könyvtári és levéltári dokumentumok, könyvek, fotók, valamint érdekes tárgyak segítségével. „A felsőoktatási könyvtárak helyzete és jövője Magyarországon” címmel tartott szakmai napon egyetemi könyvtárigazgatók átfogó képet adtak a felsőoktatási könyvtárak helyzetéről, fejlesztésükről és jövőjükről. Moderátor Bakos Klára (ZMNE Egyetemi Könyvtár) és Fonyó Istvánné (BME OMIKK) volt. Dr. Virágos Márta (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár) tágabb értelemben nézte át a felsőoktatási könyvtárak helyzetét. A felsőoktatásban érvényesülő megatrendeket, azok hatását a könyvtárakra, az új kihívásokat, a finanszírozás problémáit járta körül előadásában. Részletesen beszélt a Portál program feladatairól felsőoktatási könyvtári szinten. Pl. tanulási központ kialakítása, részvétel az elektronikus tananyagok előállításában, digitális technológiák ismeretek és alkalmazásuk, bekapcsolódás a szakképzési programok szervezésébe. Beszélt a könyvtárak információellátásának összehangolására irányuló törekvésekről, az új EISZ program jelenlegi állásáról. Barki Katalin (Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Könyvtár) a főiskolai könyvtárak helyzetét és fejlesztésének irányait mutatta be a volt Berzsenyi Dániel Főiskola szemszögéből. SWOT analízist végzett a főiskolai könyvtárak körében és annak tapasztalatait osztotta meg velünk. Kiemelte a minőségmenedzsment és a könyvtáros kulcskompetenciájának fontosságát. Dr. Mader Béla (Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár) igen szellemes stílusban járta körül a felsőoktatási könyvtárak jövőjét. Beszélt az egyetemi könyvtárak átmeneti helyzetéről a papíralapú és az elektronikus könyvtárak között. Ő is kiemelte a digitális anyagok létrehozását az oktatás segítésére, tanulóközpontként való működést, digitális hallgatói portfoliók létrehozását, kezelését, indexelését és integrálását a könyvtár egyéb információs forrásaihoz, digitális dokumentumok menedzselését pl. portálok létrehozásával. Dr. Egyházy Tiborné (Pannon Egyetem Egyetemi Könyvtár) a digitális k önyvtár jelenéről és jövőjéről először általánosságban beszélt, majd részletesebben a könyvtárakról szerzői jogi szemmel, a plágiumról a felsőoktatásban. Létezik plágium kereső program, lásd SZTAKI honlapja. Megemlítette a haszonkölcsönzési jogot (kölcsönzött művek után szerzői jogdíjat kell fizetni), amelyet nálunk még nem vezettek be. Dr. Szögi László (ELTE Egyetemi Könyvtár) a felsőoktatási integrációról, annak hatásáról a felsőoktatási könyvtárakra és a felsőoktatás jövőjéről beszélt. Problémákat és eredményeket sorolt fel. Fontosnak tartja az egyetemi identitás kialakítását. A büféebéd után megnézhettük a könyvtárépületét a pincétől a padlásig. Köszönet a programért.           Kovács Beatrix főkönyvtáros (ESKI Egészségpolitikai Szakkönyvtár)

 

2008. május 22–25. MKE MKSZ Vajdasági tanulmányút Tolnai György írt egy képes beszámolóját ld.

a Könyvtári Levelezőlap 2008. évi 8. számában. Mindenki szíves figyelmébe ajánljuk a remek összeállítású, fotókkal illusztrált cikket.

http://epa.oszk.hu/00300/00365/00081/pdf/00081.pdf

 

2008. június 11. Magyar Posta Központi Szakkönyvtára – MKE MKSZ Szakmai nap

Beszámoló a vállalati könyvtárosok műhelybeszélgetéséről

Vállalati szakkönyvtári szolgáltatások intranetes megjelenítési lehetősége

A Magyar Posta új központi irodaházában tartott műhelybeszélgetésünket a fontos témának és a gyönyörűen kialakított új könyvtárnak köszönhetően a szokottnál is nagyobb érdeklődés kísérte. A résztvevők között a vállalati, intézményi könyvtárak sok területe képviseltette magát, mint pl. a vendéglátó Postán kívül a Richter, a Chinoin, az EGIS, a KSH, az MNB, aMagyar Telekom, az NHH, a VÁTI, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és az Országgyűlési Könyvtár munkatársai.

A Magyar Posta Központi Szakkönyvtára, a Richter Gedeon Szakkönyvtára és az INFODOK Kft. által üzemeltetett Magyar Telekom Infotéka ötletes, a vállalati tudásmegosztó kultúrába jól beépült megoldásokat mutatott be, kitérve a belső portálon való megjelenés technikai és szervezési hátterére is. Láttunk pályázatfigyelő (és annak eredményességét is nyilvántartó!) adatbázist, konferenciafigyelő, cikkrendelő, saját terminológiai szótár megoldásokat, valamennyit a könyvtár szervezésében, sokszor az integrált könyvtári rendszer és a belső intranet „összeházasításával”. Kitűnőnek találtuk az előfizetett adatbázisok használatát segítő útmutatók, ingyenes próbalehetőségek elérését biztosító ügyfélbarát szolgáltatást is.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy nem lehet eléggé (és elég sokszor) hangsúlyozni, hogy mennyire sokat jelent az intranetes megjelenés a könyvtárak (el)ismertsége, és szolgáltatásainak mérhető kihasználtsága szempontjából. A siker egyik fő eszköze a könyvtár

vezetőjének és munkatársainak politikus igazodása a vállalati kultúrához, illetve a részvétel lehetőségének megszerzése ennek alakításában. Nagyon fontos a megfelelő kapcsolat kialakítása a kulcsterületekkel, mint a HR, a Kommunikáció és az IT, a velük való viszonyon

nagyon sok múlik!

A résztvevők nagyon sok hasznos információra tettek szert, hiszen bár a vállalati szakkönyvtárak szolgáltatási profilja sok esetben hasonló, de a fenntartó IT környezete, kulturális sajátosságai eltérnek egymástól, így mindig lehet ötleteket meríteni új szolgáltatások bevezetésére, megoldások modernizálására másoktól.

Az őszre tervezett következő műhelybeszélgetés témája a dokumentum beszerzési költségek kezelése, megosztási gyakorlata lesz, ami főleg a következő évi költségtervezés időszakában remélhetőleg sokakat érdekel majd. Kóródy Judit

 

2008. szeptember 25-26. Informatio Medicata 2008 – MOKSZ

Az MKE MKSZ Orvosi könyvtáros csoport beszámolója

Idén 5. alkalommal rendezte meg a SE Központi Könyvtára az Informatio Medicata konferenciát orvosi/egészségügyi könyvtárosoknak és orvosoknak. A magyar előadók gyógyszer-információval, tudománymetriával, képzéssel, pályázati lehetőségekkel foglalkozó előadásai megtalálhatóak a Központi Könyvtár honlapján (www.lib.sote.hu) a Konferenciák rovat alatt. Ugyanitt megtekinthetőek a külföldi és magyar kiállító cégek bemutatkozó előadásai is. A MOKSZ (Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége) közgyűlésére is a konferencia keretében került sor. Kovács Beatrix

 

2008. Október 14-19. MKE MKSZ Szakmai út Erdélybe

Barangolás Székelyföldön

2008 októberében a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Műszaki Könyvtáros Szekciója és az OSZK közös szervezésében székelyföldi szakmai tanulmányúton vehetett részt 40 könyvtáros kolléga. Bár az „Őszi barangolás a székelyföldi borvíz kutak és fürdővárosok tájain” című út kezdő időpontja többször is halasztódott EU pályázatok és könyvtári rendezvények miatt, a résztvevők nem bánták meg: az utolsó napig nagyon jó, kellemes kiránduló idő várta az érdeklődőket.

A kirándulás fő szervezője és egyben idegenvezetője Nagy Zoltán, Erdély szakavatott ismerője. Az előkészítésben és lebonyolításban a Szekció és az OSZK több munkatársa is részt vett, így az örök fiatal, jó humorú Fenyves Márta és utunk mindenben nagyon hatékony ” háziasszonya” Ecsedi Viktória is.

A tanulmányút első megállóhelye Nagyvárad, ahol a Püspöki Palota egyházi gyűjteményének hordtuk be az OSZK-tól származó ajándékkönyveket egy helyi kiállítás megrendezéséhez. Megtekintettük a püspöki székesegyházat és benne a kincstárat – egyháztörténeti múzeumot, itt helyezték el e város és püspöksége alapítójának, Szent László királyunknak XIX. században készített hermáját. Sok magyar vonatkozású tárgy között itt láthattunk egy magyar zászlóval ékesített első világháborús tábori oltárt is. Rövid városnézésünk során Ady-emlékhelyeket tekintettünk meg, s átmentünk a Sas-palota szecessziós árkádjai alatt is.

Tovább utazva nagyon szép, immár felújított út vezetett át a Királyhágón Bánffyhunyad felé.

Bánffyhunyadon, a főút mentén, sokemeletes, hivalkodó, alumínium tetejű, több helyütt a Mercedes autó emblémájával is ellátott „paloták” vannak, sok közülük még befejezetlen és üresen tátong. A négy fiatornyos erődtemplomot is láthattuk, bár csak messziről.

Késő délután a Gyalui-havasok peremén, Kalotaszentkirályon Vincze Kecskés István fafaragó, néprajzkutató, tanár fogadott bennünket, ahol a helyi népviselet részletes bemutatója következett, késő este pedig a helyi református templom kazettás mennyezetének csodás rajzai mellett megcsodálhattuk a több éve elkészült búzaharangot, kertjében pedig a régi haranglábat is.

Másnap Ady Endre nagynénjének kalotaszentkirályi házánál koszorút helyeztünk el.

Estére érkeztünk meg a Csomád-hegy lábánál fekvő Tusnádfürdőre, ahol vendéglátónk, Virág József igazgató úr fogadott bennünket a Csomád Turistacentrumban. Tusnádon a Borvízmúzeum mindössze egy nagy helyiségből álló, de ehhez képest óriási szakgyűjteményét Jánosi Csaba geológus, a múzeum létrehozója, aki a Csík-Csomádvidéki Táj- és Természetvédő Egyesület vezetője mutatta be, részletesen taglalva a történelem előtti idők vulkanikus tevékenységének hidrológiai következményeit. Itt kóstolhattuk meg a helyi borvizek egyik legjobbját is, ezt aztán sokan tartalékolták a későbbiekre is, annyira jóízűnek találták. (Honi soit qui mal y pense! Mielőtt bárki rosszra gondolna, hogy a könyvtárosok e szakmai úton egyfolytában borozgattak volna: Erdélyben borvíznek nevezik a savanyú, ill. savanykás, borra emlékeztető ízű, nátriumkarbonátot és szabad szénsavat tartalmazó természetes vizeket, gyógyvizeket.) Csíkszentkirályon a Fingós küpü és környéke, majd Hargitafürdő következett, ahol többen bementek a nem kevéssé veszélyes mofettába is egy kis kábító széndioxidos levegőt beszippantani. (A mofetta vulkanikus tevékenységhez kötődő, főleg szén-dioxidból álló gázfeltörés. A száraz mofetták gázt, a nedves mofetták szénsavas vizet, ún. savanyúvizet adnak.)

A fürdők, mofetták turistacsalogató helyeinek rendbehozatala, fenntartása többnyire az áldozatkész önkénteseknek az un kaláka csoportoknak köszönhető, s ez is egyfajta szervező erőt jelent az ott élő magyarok számára.

Csíkszeredán a Mikó vár Székely Múzeumában Benedek Éva muzeológus és papírrestaurátor kalauzolt bennünket. Itt betekintést nyerhettünk a székely és csángó, valamint román népviseletek rejtelmeibe, s sok régi mesterség eredeti eszköztárából is láthattunk érdekes és értékes darabokat.

Csíksomlyó és a csíksomlyói búcsújáróhely már régóta nem ismeretlen hazánkfiai előtt, hiszen Pünkösdkor a csíksomlyói búcsún ma már az egész magyarság ünnepel (és nem csak a katolikusok). Itt Gergely András egyetemi tanár beszélt nekünk a Ferences Kegytemplomról és kolostorról, magáról a búcsúról és történetéről, valamint a szintén híres „Barátok feredőjé”-ről. Említésre méltó, hogy a csíksomlyói katolikus Kegytemplomban található a világon ismert fából faragott kegyszobrok legnagyobbika (227 cm magas), az 1510 körül hársfából készült reneszánsz stílusú Mária szobor. Kolostorának udvarán hatalmas Kájoni János-szobor állít emléket a tudós - nyomdász-orgonaépítő ferences szerzetesnek. A szobor jobb és baloldalán a kolostor falán egy-egy napóra található.

Csíkzsögödön alkalmunk volt látni Nagy Imre festőművész emlékházát (Zsögödi Nagy Imre Képtár és Emlékház), ahol a művész székelységet ábrázoló szinte térhatású festményei mellett csodás fafaragványú székeket és asztalt is láthattunk. Utána bejutottunk a Zsögöd fürdőbe, ahol a gyógyhatású vízzel teli medencében „lubickolhattunk”. Voltak akik viszont „ szárazon fürödtek” a híres mofetta részlegben, mely a szív és érrendszeri betegségek legfőbb gyógyhelyének számit, ide orvosi beutalóval járnak az ország minden részéből a rászorulók

Sepsiszentgyörgyön szintén tudós kalauzunk volt: Demeter Lajos helytörténész, író, könyvtáros, az ő kíséretében láthattuk a Bod Péter Megyei Könyvtárat könyvtámaszos asztalokkal ellátott olvasótermével és fejlett könyvtár automatizálási rendszerével. Ugyanebben az épületben, Háromszék Honvédelmi Bizottmányának ülésén 1848. nov. 23-án Gábor Áron háromszéki székely ezermester itt, a vármegyeházán jelentette ki: „Lesz ágyú!”. Lett is: 1848 októbere és 1849 júniusa között 68 ágyút készítettek a kézdivásárhelyi öntödében mintegy 400 templomharangból.

A Székely Mikó Kollégium Könyvtárának könyvritkaságaival is megismerkedhettünk, közöttük pl. Mikes Kelemen Törökországi leveleinek egyik első kiadását is láthattuk.

Külön élmény volt a Székely Nemzeti Múzeum természetrajzi, néprajzi kincseinek megtekintése a Kós Károly által tervezett épületben, ahol az 1848-49-es szabadságharc emlékeit is kiállították.

Szinte a kirándulásunk végére maradt a legközelebb fekvő Tusnádfürdő megtekintése: a fából faragott magyar vezérek és királyok szobrai, a turulmadár szobra, az Apor- és Mikes-forrás, az ortodox és református templom, valamint az itteni Városi Könyvtár.

A tanulmányút során nem hagyhattuk ki a gyönyörű őszi szépségeket és panorámát nyújtó Szent-Anna tó és környéke, a Gyilkos tó és a Békás szoros megtekintését. Csíkkozmáson láttuk a Sószékfürdőt, ami gyermekváró pároknak igen hasznosnak bizonyulhat. Itt vendéglátóink kitettek magukért: az esős időben is szabadtéri tűzön főtt gulyással, erős pálinkával fogadták az akkorra már vacogó könyvtárosokat.

Elzarándokoltunk a gyimesbükki „ezeréves határ”-hoz, a tulajdonos saját erejéből felújított utolsó magyar vasútállomáshoz és vámházhoz. Majd a Rákóczi-vár lépcsőinek megmászása után gyönyörű látkép tárult minden irányban az erre vállalkozók elé. Megható volt látni az ezeréves magyar határon a magyar Szentkoronára emlékeztető módon ferde vaskereszttel díszített, koszorúkkal elhalmozott bunkert, ahová mi is odatettük a magunk kis koszorúját.

Nyugodtan mondhatom, hogy ez a tanulmányút mind magam, mind utastársaim részére maradandó élményeket nyújtott, s jelentősen kitágította ismereteinket Erdélyről, a székelyekről, csángókról, erősítve magyarság tudatunkat. Számomra teljesen új megvilágításba kerültek a Jókai-regényekből ismert tájak, történések.

Ami a könyvtárakat illeti, s utazásunk egyik nagy tanulsága mindnyájunk számára: ne mulasszunk el egyetlen alkalmat sem, hogy friss könyveket, kiadványokat juttassunk el az erdélyi könyvtáraknak. Ahol nincs a magyar könyveknek utánpótlása, ott hamarosan nem lesz magyar olvasó sem. Mi könyvtárosok sokat tehetünk azért, hogy minél több magyar olvasó legyen a továbbiakban is Erdélyben

Dr. Füredi Mihály

KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft

 

2008. November 13.  MKE MKSZ Szakmai nap OSZK

Beszélgetés a könyvtárosképzésről Kerekasztal dr. Tóvári Judit és dr. Koltay Tibor részvételével

 

2008. november 20. Országgyűlési Könyvtár – MKE MKSZ

Beszámoló a vállalati könyvtárosok műhelybeszélgetéséről

Dokumentumköltségek kezelése, tervezése, megosztása

Az Országgyűlési Könyvtár tradicionális értékeket hordozó épületében nagyon korszerű tájékoztatási megoldásokkal ismertetett meg bennünket Haraszti Kati, a Képviselői kutatószolgálat vezetője, Dr. Pintér Katalin főigazgató-helyettes pedig megvilágította mindennek a gazdasági hátterét is.  

Amikor láttuk, hogy a műhelybeszélgetés 24 résztvevője 18 vállalati, intézményi könyvtárat képvisel, sejtettük, hogy a költségkezelés sok formájával ismerkedhetünk meg, de arra nem gondoltunk, hogy nem lesz két egyforma gyakorlat, sőt, igazán szélsőséges megoldásokkal is találkozhatunk.

Sorra körbejárjuk a költségtervezés, a források, a költségkeret struktúra, az adminisztráció, a költségkövetés, az igénylőkre való kiterhelés, a vezetői beszámoló kérdésköreit, s szinte minden területen más és más megoldásokkal találkozhattunk. Van, ahol teljesen elválik a szakmai és a pénzügyi terület, így a könyvtárosoknak semmilyen számlaügyet nem kell intézniük, és van, ahol a teljes pénzügyi folyamatot a könyvtárban rögzítik. Van, ahol kizárólag forintban történik a tervezés, és van, ahol csak devizában – érdekes lehet megjósolni az árfolyamokat! Előfordul, hogy minden beszerzés központi keret terhére történik, és van, ahol nemcsak a tényköltségeket, hanem a könyvtár működési költségeit is ki kell terhelni a szervezetekre – ennek adminisztrációja szinte elképzelhetetlen feladat. Az engedélyezés az egyik könyvtárban egy szignó a kockás füzetben, a másik nagyvállalatnál a legkisebb előfizetést is csak a vezérigazgató helyettes engedélyezheti. Nagy különbségek vannak még abban is, hogy csak az „épületben lévő”, jól ismert munkatársak igényeit kell kielégíteni, vagy egy nemzetközi cégnél folyó tervezési, engedélyeztetési folyamatban kell részt venni.

Rendkívül sok tapasztalatra tettünk szert, és biztosan többeknek ütött szöget a fejében, hogy „Lehet így is? Próbáljuk meg, kezdeményezzük!”. Hallottunk beszerzési szabályzatról, céginformációs cégek szolgáltatásainak aktuális összehasonlításáról is – ezeket igyekszünk megosztani egymással.

A következő műhelybeszélgetés során, májusban, a könyvtár által készíthető/kiadható szakmai információs kiadványok kérdéskörét tervezzük körüljárni, amelyek valódi hozzáadott értéket jelenthetnek a fenntartó szakmai folyamataihoz, s nagyon alkalmasak arra, hogy felhívjuk a könyvtár hasznosságára a figyelmet.  Kóródy Judit  

 

 

December 11. Luca Nap

A tagság meghallgatta és elfogadta a vezetőség beszámolóját és a 2009. évi rendezvénytervet.